SAJNÀLOM :(

Sajnàlom olvasók, de abba hagyom a blog íràst.:( Most jön a suli nem is lenne időm rà. A nyàri szünet utolsó heteit pedig nem a gép vagy laptop előtt görnyedve akarom eltölteni.:( Sajnàlom és köszönöm, hogy eddig olvastàtok.:):(...

20 Fejezet

Nehezen ébredtem fel...de legalább már nem fájt  a fejem és nem szédültem.

Ahogy kinyitottam a szemem Daviddel találtam szembe magam.

-Jó reggelt!-Mondta

-Jó reggelt....Várjunk reggel van?

-Igen tegnap késő délután ugye elájultál felhívtam anyukádékat és azt mondták most ne ébresszelek fel valószínűleg kimerültél mert az orvos azt mondta ez a jele annak, ha ki vagy merülve. Ezért megeggyeztünk a szüleiddel,hogy majd reggel ha felébredsz átkísérlek.

-Aham...És a lány?

-Vicky? Ja ő már jobban van éjjel elmondtam neki mindent a vámpírságról, nagyon fél még és nagyon sajnálja, hogy rád támadt. De szerintem nem lesz vele gond.

-Értem. De akkor már jobban van?

-Igen, csak még új neki ez az egész.

-Oké én akkor haza megyek.

-Rendben. elkísérlek.-Kimentünk David szobájából.És a lépcső felé tartottunk.

-Várj egy kicsit szólok Vickynek.

-Miért?

-Még nem igazán bírja a vért...

-Ja értem rendben.-David lement én pedig addig az egyik nyitott ajtós szoba felé mentem. Az ajtó résnyire volt kinyitva...benéztem és Carly volt ott. Az ágyon feküdt és aludt. Ez különös tudtommal a vámpírok nem alszanak.Carly fejénél egy maci volt. Egy plüss mackó.:) Tehát mégsem olyan kő szívű.:)

Carly ébredezett ezért jobbnak láttam ha kimegyek.Kint David a lépcsőnél állt.

-Hé a vámpírok alszanak?

-Ha akarunk tudunk. Miért,?

-Tudtad, hogy Carly plüss macival alszik?

-Igen.

-Én is.-David aféle "mi van ezekkel?" pillantással illetett.:D Lementünk a nappaliba Vicky nem volt ott. Kimentünk az utcára ahol megcsapott minket a reggeli szellő. Daviddel bementünk hozzám. Anyu a konyhába volt apu pedig TV-t nézett. Katrine pedig nyagatta őket, hogy babázzanak vele.:D Ahogy kiszúrta Davidet megrohamozta.

-Daaaviiiiiid!!!!!-Kiabálta a húgom. Odament Davidhez aki megpróbált elmenekülni de nem jött össze:D

-Szia Lissa....David babázz velem. Lééééégysziiiiiii. Lehetsz te Elinával.-Mondta Katrine. Anyu és apu amint észre vettek engem megrohamoztak.:)

-Lissa jobban vagy?

-Hercegnőm...

-Jól vagyok. David figyelt rám.

-Ó köszönöm David-mondta anyu...apu nem szólt semmit.

-David maradsz reggelire?-kérdezte anya

-Nem köszönöm. Mennem kell.

-Hát jó.

-Viszlát! Szia Lissa, csöppség.

-Ajj ez nem ér tegnap elmaradt a mese nézés amit beígértél ma meg nem babázol velem.-Mondta Katrine felháborodva.

-Figyelj...-David leguggolt Katrinehez.

-Mit szólnál ma este egy mozihoz. Ma adják az Aranyhajat.

-Oké. Hánykor?

-4-kor.

-Rendben.-Katrine felrohant az emeletre és közbe kiabált.

-Jee randim lesz.:D-Mi anyuékkal nagyot nevettünk.David elment és azt mondta majd 4-re visszajön.

19 Fejezet

Jason azt mondta, hogy mostmár megy úgyhogy én tovább mentem David házához. Bekopogtam és Carly nyitott ajtót.
-Hát te? David nincs itthon.
-Nem baj.Hoztam nektek sütit.

-Nem megmondtam, hogy az, hogy nem öllek meg nem azt jelenti, hogy jóba leszünk?

-De, de próbálkozni lehet.:D..Bemehetek?-Carly egy pillanatra elgondolkodott majd unott hangon mondta.:

-Gyere.-Bementem a nappaliba(ezúttal nem repülve:D) és leültem a kanapéra ami furcsa volt,hogy mellettem ült még egy lány. Barna hajú és a szemei félelmet tükröztek amikor meglátta Carlyt felé közeledni. Carly mellé ült majd felém fordult.

-Remélem nem zavar épp ebédelek.-Mi??? Carly a lány fejét oldalra billentette, így közelebb jutva a nyakához és...TE JÓ ÉG....vámpírfogai megjelentek és beleharapott  a lány nyakába.:O

-ELÉG CARLY! FEJEZD BE LÉGYSZÍVES!-kiabáltam Carlyra ő abba hagyta az "evést" és felém fordult.

-Mi van? Gyorsan mond még meg kell ölnöm ha nem akarom, hogy vámpír legyen

-Mi??? Nem hagyd békén!

-Na ne már....-Odaültem a lány és Carly közé, és a lány arcát néztem. A szemei le voltak csukva. Jajj ne ugye nem halt meg??? Nem lehet olyan sok vért nem szívhatott ki belőle Carly. Carly unottan felállt a  kanapéról és kinyitotta a konyhában a hűtőt, és elővett valami piros folyadékot.

-Hát jó akkor marad a csomagolt.-Mondta én pedig rájöttem, hogy az vér:P Fújj már legalább ne előttem:P A lány elkezdett nyöszörögni majd egyre hangosabb lett.

-Kinyirhatom már?-Kérdezte Carly

-Nem...

-Hát jó.-Carly visszament a konyhába és leült egy székre. A lány egyszer csak már nem nyöszörgött. Hirtelen kinyitotta a szemét és villám gyorsan oldalra billentette a fejemet és...már azt hittem belém harap amikor Carly félre lökött, és a lány szájába nyomott egy vértasakot:O

-Mi? Miért iszik vért? Ő is vámpír?

-Most már igen te nem hagytad, hogy megöljem...hát tessék most vámpír lett.

-De én nem tudtam....-Ebben a pillanatban kinyitódott az ajtó és David jött be rajta.

-Szia...sztok-mondta majd a szeme a kanapén fekvő lányra tévedt.

-Te jó ég...-Odarohant hozzá , a lány pedig szemfogait megmutatva rá vicsorgott. Eléggé ijesztő volt

-Carly!-David Carly felé nézett.

-Mi van? Nem én voltam. Én csak inni akartam aztán megölni de jött Lissa és nem engedte.

-Mióta hallgatsz Lissára?

-Nem hallgatok nem vagyok én kutya, csak nem bántom.

-Miért?

-Mert te szereted.-David elpirult,(már amennyire lehetséges egy vámpírnál)

-Ez..ez nem igaz...mármint szeretem mint barátot.-Mondta David kicsit erőltetett komolysággal a hangjában. Közben a lány befejezte a vértasak ivást és felém fordult:( Jajj ne már. Felugrott a kanapéról és felém indult, de David még időbe elkapta.

-Lissa az lenne most a legjobb ha haza mennél.-David miközben lefogta a lányt felém fordult, én a fejemhez nyúltam mert hirtelen iszonyatos fejfájás tört rám. Kezdtem szédülni is és homályosan láttam.

-Carly...-Mondta David, Carly pedig ott termett mellettem pont jókor mert elájultam...

18 Fejezet

Reggel ahogy felébredtem és kinyitottam a szemem Carlyt pillantottam meg. A szobàmban àllt és engem nézett. Nagyon megijedtem tőle, gyors felültem.
-Te....te mit keresel itt?
-Nyugalom. Nem kell egyből szívrohamot kapni.-nyilvàn hallja szapora szívverésemet.Megpróbàltam lenyugtatni magam, hogy ne làssa mennyire rémült vagyok.
-Szóval...azért jöttem, hogy megmondjam nem àll szàndékomban megölni téged. Làttam, hogy a tesóm, hogy néz ràd...nem akarok neki fàjdalmat okozni.
-Bocs de ezt nem értem.-Mi az, hogy látta, hogy néz rám? Carly a szemembe nézett és mondta.
-Ő szeret téged. De nem meri bevallani.
-Tessék?
-Jaj ne csináld a kocsiban is foktátok egymás kezét...
-Igen de...nem mi csak barátok vagyunk és David se akar többet.
-Oké. Nekem mindegy, hogy hiszel e nekem.Akkor is igazam van.-Carly az ablakom felé ment, de aztán megfordult.
-Ó de azért csak, hogy tudd az, hogy nem öllek meg nem azt jelenti,hogy barátnők vagyunk. Oké?
-Oké...de várj mi volt az a mosoly a kórházban amikor anyuék ölelgettek engem.
-Becsüld meg a szüleidet! Én nem találkozhatok velük soha többet és David se. Te igen...
-De ti miért nem? Úgy tudom te intézted úgy, hogy amikor a szüleid a nyomodba voltak megszervezted a halálod.
-Igen mert különben a szüleim megöltek volna.
-Miért?
-Mert ők már rég óta tudnak a vámpírokról és azt hiszik nincs lelkük ezért ahányszor találnak egyet megölik. Én pedig nem akartam meghalni.Carly megfordult és ki ment az ablakon.MI VOLT EZ??? Mi az hogy Davis szeret engem??? Ó az biztos, hogy nem igaz. Igen ez teljesen biztos..Totálisan biztos...De milyen szörnyű már,hogy a saját szülei akarták levadászni és megölni? Tejó ég. Most már kicsit sajnálom Carlyt. De komolyan belegondolva a helyzetébe nagyon rossz lehet neki. Nincs egy ember se akivel mindenről beszélhetne. Totál egyedül van:( Miközben gondolkoztam elmentem zuhanyozni, majd fogat mosni és fel öltöztem(fehér farmer, kék háromnegyedes ujjú poló,kék converse,) Megfésülködtem, majd kimentem a szobámból egyenest Katrine szobályába.Fél 11 körül járhatott. Katrine nem ment ma suliba, kiharcolta így " családi okok" végett itthon maradhatott. Viszont anyuék mentek sajnos nem tudtak szabit kéri:( Bementem Katrine szobájába aki még aludt :O Hogy tud eddig aludni???? Ez se normális. Felkeltettem Katrinet nehezen de azért sikerült.:D Felöltözött én addig elmondtam neki a tervemet mára. A terv az volt hogy sütünk finom ebédet anyuéknak és mellé sütit

*

Dél után 3-ig ügyködtünk  a konyhába. De sikerült:D Mondjuk az ize nem tom milyen lett...de sebaj ha anyuéknak nem ízlik akkor is lenyomom a torkukon.:D Ha már ennyit sütögettünk akkor a minimum,hogy megeszik. :))) Amúgy sütiből dupla adagot sütöttünk arra gondoltam átviszek Davidéknek is belőle:) Rajtuk tesztelem ők vámpírok ha nem halnak bele akkor ehető :D Mikor végeztünk a sütéssel Katrine benyögte, hogy elfáradt a sütéstől.És felment a szobájába. Drága hugi:((( Nekem kell mosogatnom :( Anyuék közbe haza jöttek és mind(még Katrine is lefáradt) leültünk az asztalhoz enni. 

-Hmm...ez nagyon finom hercegnőim...-Mondta apu:D

-Igen nagyon finom.-Helyeselt anyu is nekünk pedig Katrinevel fülig ért a mosolyunk.

-Örülünk neki.-Mondtam Katrine nevében is. A két fogásos ebéd után jött a desszert a süti. Megvártam míg anyuék esznek belőle először.(Nem voltam biztos benne, hogy jól csináltam.:) 

-Lissa, Katrine ez nagyon finom lett.-Mondta anyu apu pedig még 3-at vett. :D Anyuval eggyütt elmostuk a tányérokat és közbe mindenről beszélgettünk..míg apu Katrinet csiklamdozta.:) 

-Én akkor átviszem a sütit Davidéknek.

-Várj Lissa...ne menjek veled? Az orvos azt mondta...-Szólt anyu utánnam

-Nem kell anyu nyugi. 15 perc és itt vagyok.

-Rendben de vigyázz magadra.

-Oké.-kiléptem az ajtón és Davidék felé igyekeztem mikor megpillantottam Jasont a kapunkban .Mit keres ez itt?

-Lissa figyelj én sajnálom a tegnapit nem akartam...

-Ó tényleg. Hogy van az, hogy Carlyt jobban véded mint engem?

-Lissa Kérlek. Sajnálom. Érted? Sajnálom.

-Jó de...

-Szeretlek..-Mondta...Te jó ég:O Tényleg szeret? Hiszen kimondta...

-Szeretlek.-Mondtam. Jason elmosolyodott és megölelt. Szorosan ölelt és közbe néha-néha megcsókolt amitől a lepkék a gyomromba megőrültek.<3 Ajj úgy szeretem <3333 

FIGYELEM

Eddig az unokatesómmal irtam a blogot. Mostantól egyedül fogom, mivel mostanàban nem érdekli egyàltalàn a blog az elmúlt 3 fejezetet csak én írtam, és ő még arra sem volt hajlandó, hogy elolvassa.:( Szóval mostantól egyedül irok. És sajnàlom tudom, hogy màra 3 fejezetet ígértem de arra szàmítottam, hogy besegít az íràsba de nem így történt. Úgyhogy ma màr raktam fel egy részt és még egyet felrakok. És holnap is 2 részt próbàlok.

17 Fejezet

Kezdtem ébredezni és az orromat fertőtlenítő szag csapta meg, amitől hányingerem lett.
-Lissa...Lissa....-hallottam meg ismét David hangját....de más is volt a szobában...
-Hagyd már abba nem látod, hogy még nincs ébren...-Szólt egy mogorva női ismerős hang.A szemeimet nem tudtam kinyitni mintha ólom nehezek lettek volna...a kezeimet sem tudtam mozgatni nagyon gyengének éreztem magam. Vajon, hogy kerültem ide? És hol vagyok egyáltalán?...Egyszer csak eszembe jutott...Carly...ő miatta vagyok most itt...már emlékszem...beverte a fejem...és a karom is megsebesült. Ő az a mogorva hang aki a szobába van. Valaki megfogta a kezemet...
-Lissa kérlek ébredj fel....-Ez David...megismerem a hangját.
-Mégis meddig akarod titkolni előle?-Kérdezte a mogorva hang vagyis Carly.
-Nem titkolok semmit sem.
-Aha...hogyne.Csak előbb is szólhattál volna akkor nem próbálom megölni.
-Amúgy sem kellene azzal próbálkoznod, hogy bántsd.-David hangja most már hangosabb volt és erélyesebb.Hirtelen ajtó nyitódást hallottam és David eleresztette a kezem...
-Jobban van???...rohantam ahogy tudtam...-Hallottam meg Jason hangját.
-Még nem ébredt fel, de az orvosok azt mondták csak pihennie kell....reméljük hamar rendbe jön..-Mondta Carly...micsoda kétszínű.:O Jason előtt megjátssza, hogy érdekli, hogy mi bajom van...kíváncsi vagyok mi a magyarázata, hogy hogyan kerülök ide?..Várjunk azt mondta orvosok szóval akkor egy kórházban lehetel?Jason a másik oldalamhoz húzott egy széket és leült majd, majd megfogta a kezem.<3 Megpróbáltam kinyitni a szemem...sikerült...jobb oldalamnál David ült és felragyogott a szeme ahogy meglátott, balomon Jason ült akinek szintén ragyogtak a szemei amint megpillantott. Velem szemben pedig a falnak támaszkodva állt Carly..és jól látom???...egy kis mosoly jelent meg az arcán...mintha örülne, hogy nem lett komolyabb bajom.

De gyorsan eltüntette a mosolyát...vajon csak álmosoly volt Jason miatt??...nem hiszem..jasonnek háttal áll akkor minek színészkedni?
-Lissa...jól vagy?-Kérdezte Jason...
-Hol vagyok?
-Kórházban..-Válaszolta David..tehát akkor jól sejtettem.
-És mi történt?-Na erre kiváncsi voltam...hogy mit adtak be másoknak mi történt velem..
-A házunkban a nappaliba futottál és a kanapé sarkába megbotlottál..nekiestél a falnak, és beütötted a fejed amitől agyrázkódásod lett és elájultál...-Mondta David nehézkesen.
-És a kezem?-Kérdeztem mivel emlékszem hogy a bal karom vérzett mivel amikor Carly keresztül  dobott a nappalin bevertem egy vázába.
-Amikor a falnak nekiestél a polc megremegett így a váza leesett róla...rá a kezedre.-Magyarázta David az álbalesetemet.
-Értem.-Ahogy kimondtam a szót kopogás hallatszott az ajtó felől és...a szüleim jöttek be. Amint megláttak odarohantak hozzám és a hátuk mögött jött Katrine.
-Jajjj Lissa...jól vagy?-mondta anyu aggodalmas arccal
-Hercegnőm mi történt?-kérdezte apu....végül is miért lenne ciki ha a barátaim előtt meg a támadóm előtt hercegnőmnek szólít apám...na jó erről majd el kell beszélgetnem vele
-Igen jól vagyok...-Anyu megölelgetett és apu is meg összepuszilgattak...egy pillanatra Carlyra pillantottam és az arcán ott ült megint az a mosoly ahogy nézte, hogy a szüleim összepuszilgatnak. Furcsa volt ez most nem az a gúnyos mosolya volt. És meg sem próbálta eltüntetni az arcáról, mint az előbb. Davidre pillantottam és ő is mosolyogva nézett rám és a szüleimre...Nem értem mi van ezekkel a Colden testvérekkel???

Anyuék még egyszer összepuszilgattak majd azt mondták meg keresik az orvost és kimentek az ajtón. Katrine még mindig az ajtóban állt és nézett rám. Kb 5 másodpercig így voltunk már azt hittem sose bocsájtja meg az a hazugságot. Amikor elmosolyodott és felém futott felugrott az ágyamra és átölelt én pedig vissza öleltem.

-Sajnálom, hogy hazudtam.-Súgtam húgom fülébe.

-Semmi baj...de többet ne gyere körházba oké?

-Oké. Megígérem.-Elmosolyodtam majd eltoltam magamtól Katrinet és felültem az ágyon. Katrine körbe nézett és Daviden akadt meg a tekintete.

-Neked is megbocsájtok...nagylelkű vagyok...

-Köszönöm csöppség.-Mondta David mosolyogva.

-De egy feltétellel...-Ó az én kis hugicám...szeret alkudozni az bíztos.:D

-És mi az?

-Vigyázol a nővéremre, hogy többet ne legyen semmi baja.-David rám nézett majd vissza Katrinere.

-Rendben. Megegyeztünk.

-Ígéred?

-Ígérem.

-Oké.-Katrine most Jason felé fordult.

-És te is vigyázz rá!-Utasította Jasont.

-Te jó ég!-halkan mondtam és az arcomat a tenyerembe temettem.

-Ígérem.-Mondta Jason mosolyogva.

-Oké.-Katrine még egyszer körbe nézett és a tekintete Carlyn állapodott meg.Odament hozzá...nekem pedig a szívem egyre szaporábban vert. Féltettem a húgom tőle. Carly és David is egyszerre fordultak felém. Nyilván meghallották a hangos szívverésemet. 

-Katrine...-Szóltam halkan Katrine után aki nem hallotta meg.

-Te ki vagy?-kérdezte Katrine Carlytól előtte állva.Carly Katrinere mosolygott.

-A nevem Carly és David testvére vagyok. És a te neved pedig biztosan Katrine.

-Igen.-Katrine visszamosolygott Carlyra. Na csak ne mosolyogjanak.

-Katrine gyere ide.-Szóltam Katrinere ő odajött felült az ágyamra én pedig átöleltem védelmezően.

-Én elmegyek a büfébe.-Mondta Carly. Azzal ki is ment.

-Lissa ne legyél ilyen ellenséges vele.-Szóltrám Jason.

-Ne parancsolj nekem jó?

-Lissa fejezd be.

-Te nem érted.

-De már elmondtad, hogy féltékeny vagy.

-Nem...Á hagyjuk....Hagyj békén.

-Tényleg?

-Igen..Az lenne a legjobb ha most elmennél.-Mondtam Jason nézett egy darabig majd felállt és kiment. David lehajtott fejjel kémlelte a földet. Katrine pedig nem értette az egészet.

-Ne veszekedj Jasonnel..-Mondta Katrine.Már épp válaszolni akartam amikor anyuék jöttek be az ajtón az orvossal együtt. Áááá jajj ne csak dokit ne. Kiskorom óta félek az orvosoktól...Tudom, hogy gyerekes,de akkor is így van. A doki felém közeledett..FELÉM..ÁÁÁÁ. Anyuék már tapasztaltak ebben és egyből körbe vették az ágyat így nem tudtam megszökni.

-Lissa nyugi csak megvizsgál az orvos bácsi-Nyugtatott a húgom..Várjunk csak ennek nem fordítva kellene lennie?..David értetlenül nézte a jelenetet...Ó tuti totál leégetem magam előtte. -_- Hát igen ez az én formám.

-Miss Sumen hallottam a szüleitől az orvosoktól való félelmét...de nyugodjon meg csak megvizsgálom.

-O-oké-Nyögtem ki és remegő kézzel hátra döltem az ágyon. David már kezdte érteni, hogy miért voltam ilyen fura az előbb. Megfogta a kezem és biztatóan rám mosolygott. Ez nagyon kedves tőle, de ez akkor is ciki nekem. A doki nem hazudott gyorsan megvizsgált, és azt mondta az agyrázkódásommal már semmi gond nincs és előfordulhat, hogy fájni, de a jövő héten ne menjek suliba:D Jee...ha tudná , hogy ez milyen jó hír. A doki kiment( végre ) én pedig anyuék felé fordultam.

-Ö..akkor mehetnénk már haza.Hányingerem van.

-Mi ez a hányinger, meg a doki?

-Lissa kis korától kezdve fél az orvosoktól. És sose bírta a korházat mindig hányingere lesz.

-Aha.-Mondta David. Kiment mindenki a szobából én pedig átöltöztem.(Fujj utálatos kórházi ruha:P) Majd kimentem. Kint várt mindenki még Carly is és a húgommal játszott:( Száljon le a húgomról. JAson már elment akkor nem kell kedvesnek tettetnie magát. Mondjuk ami bent történt az még mindig furcsa...amikor mosolygott az olyan őszintének tűnt. Na meg a beszélgetés azt is meg kell majd kérdeznem Davidtől. Amikor még nem tudtam kinyitni a szemem és rólam beszélgettek.Na meg David ahogy a kezemet fogta olyan furcsa érzés fogott el. Na mind egy biztos csak képzelődöm. Anyuék azt mondták Davidet és Carlyt is haza visszük így 6-an ültünk kocsiba. Még jó,hogy családi autónk van ami elég nagy. Bár legszívesebben azt mondtam volna Carlynak, hogy menjen gyalog.:D De gonosz vagyok:) A kocsiba így ültünk: elől anya, apa, Katrine, hátul: David, én , Carly:P ...Mellettem ült az őrült..Áááá.A kocsiban Carly az ablakon kifele bámult és úgy tünt nagyon a gondolataiba merült. David pedig...megfogta a kezem és megszorította, felé néztem.

-Örülök, hogy nem esett nagyobb bajod.-Én rá mosolyogtam, és ő is elkezdett mosolyogni.

-És amit a húgodnak ígértem azt be is fogom tartani.-Óóóó...hát nem cuki? Az én legjobb barátom.:) David el akarta engedni a kezem de én nem engedtem. Most valahogy szerettem volna érezni, hogy ő mindig mellettem áll...Mivel elég sok minden történt ma...Egész hazáig fogtuk egymás kezét majd mikor kiszálltunk a kocsiból elengedtem. Megöleltem és befelé indultam. Anyuék és Katrine utánam jöttek. Anya azt modta ennem kell valamit így ettem egy szendvicset és mentem aludni, mert kezdett fájni a fejem.:( Szerencsére gyorsan elaludtam mert ki voltam merülve.

16 Fejezet

A suli előtt àllt Carly és az igazgatóval beszélt.:O Jason ahogy észre vette Carlyt odament hozzà àtölelte majd köszönt neki:OÉn tàtott szàjjal néztem a jelenetet és David is.Mit keres ez itt????és miért ölelgeti a pasimat????Daviddel odamentünk hozzàjuk.
-Carly...-szólt David
-Szia tesó. Hàt nem szuper egy suliba fogunk jàrni?
-Ő..beszélhetnénk 4 szem közt Carly?-Carly bólintott és miutàn megölelte Jasont(az én Jasonomat)félrevonult Daviddel beszélgetni.
-Ez meg mi volt?-kérderdeztem Jasont.
-Micsoda?
-Honnan ismered Carlyt?
-Ja a múlt héten ismertm meg az egyik haverom ismerőse.Elmentünk együtt bulizni..tisztàra partyàllat.Birom.
-Aham- és nekem erről miért nem szólt?-És miért ölelgeted?
-Ja csak úgy...ne csinàld màr jó arc csak ismerd meg..különben is a legjobb barátod tesója nem?
-De..de...-Jasonnel odamentünk a testvérpárhoz akik épp veszekedtek.
-Nyugi öcsi...csak élvezem az életet.-Elképesztő ez a Carly mit képzel magáról?? Azt hiszi csak úgy beiratkozhat a sulinkba??? Különben is miért pont ide jött?...egy csomó másik gimnázium van a közelben...
-De....-David épp szólt volna a nővéréhez de észre vette, hogy mi is ott vagyunk.(Gondolom nem Jason előtt akart a nővérével veszekedni)
-Colden! Jöjjön csak ide..-Az igazgató szólt Davidnek. Vajon mit akarhat tőle? Jason odament Adamhez, én pedig ott maradtam Carlyval(!!!)Carly pár másodpercig hűvös tekintettel nézett, én pedig kezdtem kellemetlenül érezni magam.
-Kár, hogy nem öltelek meg...egyre jobban bánom-Mondta nekem pedig a szívverésem gyorsulni kezdett, és kirázott a hideg. Na jó félek Carlytól. Ki ne félne egy ilyen gonosz és ijesztő vámpírtól??? Persze Jason még, hogy "jó arc"....
-Ha előbb megöltelek volna most az én pasim lenne Jason....-Gondolkodott hangosan Carly...Te jó ég Jason...hát ezért ölelgette...NE ÖLELGESSE AZ ÉN BARÁTOMAT. Carly elsétált mellettem és közben a fülemhez hajolt:
-Nyugi Lissa ami késik nem múlik....bármelyik pillanatban amikor az öcsém nincs a közeledben megölhetlek..-Te jó ég!!! Ez egy ŐRÜLT!!!!Carly elment én pedig dermedten álltam és csak azon járt az agyam, hogy hogyan úszhatnám ezt meg...
-Lissa..Lissa Lissa...-Szólítgatott David.-
-Hm? Tessék?
-Mit mondott Carly? Mitől döbbentél meg ennyire..A kapuban is hallottam a gyors szívdobbanásaidat..-Aggódó tekintettel nézett rám...de én másra se tudtam gondolni csak Jasonre...és Carly fenyegető szavaira.Berohantam a suliba Jasont keresve...Meg kell találnom..Hallottam ahogy David szólongat a hátam mögül és utánam fut.Jasont a termünkben találtam épp CARLY-val beszélgetett.Gyors odasiettem.
-Rendben akkor mozi holnap este.-Mondta Carly majd egy gúnyos mosolyt küldött felém megölelte JASONT és kiment  a teremből(szerencsére ő A-s lett így nem velünk jár egy osztályba) De, hogy képzeli,hogy mozizni megy Jasonnel???Odamentem Jasonhez.
-Hova mész te holnap?
-Mi?
-Hallottam,hogy Carlyval beszéltetek valamit holnapra.
-Ja igen holnap moziba megyünk ő, Brett, én, és te,meg David
-Ki az a Brett?
-Nem tudom valami ismerőse. Akkor jössz?
-Nem tudok menni a héten én vigyázok a húgomra...És David se mert ő meg megígérte Katrinnek, hogy megnéz vele valami mesét.
-De holnap Péntek.
-Tudom de akkor is..holnap még én vigyázok Katrinere.-Bár sok kedvem amúgy se lenne Carlyvel mozizni, de akkor legalább szem előtt tarthattam volna...viszont talán Jasont rávehetném, hogy ne menjen:D
-Figyi mi lenne ha te se mennél?
-Jajj Lissa...De miért mi a gond?
-Hát gondoltam átjöhetnél.
-De már megígértem.Viszont ma délután szabad vagyok.
-Bíztos? Nem mondhatnád le?
-Na jó...mond mi a gond? Miért nem akarod, hogy moziba ,menjek?
-Nem a mozi a gond hanem....Carly miért pont vele mész ???
-Csak nem féltékeny vagy?
-Hát...öö-Jason rám mosolygott majd megfogta a kezeim.

-Lissa..Semmi okod az aggodalomra Carlyval csak barátok vagyunk.És különben is nekem van egy csodaszép barátnőm.Aki ha azt akarja, hogy ne menjek moziba akkor én nem megyek.

-Komolyan?

-Igen.-Iszonyatosan boldog voltam...Na Carly ehhez mit szólsz?Muhahaha ő akkor is az enyém.:D <3 Nem érdekelt hogy suliba vagyunk közelebb húztam magamhoz Jason és hosszasan megcsókoltam.Annyira édes a csókja.<3 A lepkék a gyomromban megőrültek.De nem érdekelt csak Jasonre tudtam koncentrálni.Becsengettek ezért eltoltam magamtól Jasont így is kicsit hosszabbra sikeredett a csók.Jason a helyére ült miközben folyton rám pillantgatott.

-Furcsa az ilyen kitörésed...-Én zavaromban a padlót fürkésztem és szerintem el is pirultam.Mondjuk ilyet tényleg nem szoktam csinálni, hogy az osztályom előtt csak úgy csókolózok Jasonnel.Mondjuk ilyet még sosem éreztem...Ez valami új amit Jason iránt érzek..Jason látta, hogy eléggé zavarban vagyok ezért hozzátette.:

-De tetszik...-Köszi Jason most még jobban zavarba jöttem.A vérnyomásom szerintem olyan magasan lehetett,hogy úgy nézhetett ki a fejem mint egy nagy piros paradicsom.:D Cikiiiii. Odamentem a helyemre(David padja mellé)miközben a matek tanár bejött a terembe.David haragos tekintettel nézett rám majd Jasonre aztám mikor észre vette, hogy nézem elfordította a tekintetét és kibámult az ablakon.Egész nap úgy ment el, hogy Jason néha-néha hátra pillantgatott rám én pedig mosolyogtam, David egyik szünetbe sem szólt hozzám sőt került.Mi baja lehet???Úgy döntöttem majd órák után kifaggatom...lehet, hogy Carly viselkedése zaklatta fel. Inkább a tanulásra figyeltem, mivel matekból elég gyenge a teljesítményem és nem árt javítanom a többi tantárgyból sem.Utolsó óra után(8.óra) Jasonnel együtt jöttünk ki a suliból David már előbb elhúzott.Jason azt mondta hazakísér így elindultunk..

-Hé várjatok...-Kiabált utánunk...Carly-_- Ez nem bír lekopni???

-Ó jó,hogy jössz Carly...holnap mégse jó a mozi.

-Hogy hogy?

-Hát már beígértem Lissának egy randit csak kiment a fejemből amikor beszéltük.

-Ó...tényleg..milyen jó, hogy Lissa emlékeztetett.

-Igen...

-Hát kár...pedig szívesen megismertelek volna jobban Lissa...-Mondta nekem Carly. Ez most kinek játsza itt meg magát? Ja hát persze Jasonnek. Legszívesebben leütöttem volna...de jobb ötletem támadt.:)

-Hát igen kár...de majd máskor...most nem halaszthatjuk el a randit Jasonnel.-Jason  felé fordultam és megcsókoltam..a lepkék a gyomromban mocorogni kezdtek.Egy rövid csókot adtam csak Jasonnek csak, hogy Carlyt bosszantsam. Jason kérdőn nézett rám  de engem lefoglalt az, hogy önelégülten mosolygok Carlyra akinek a műmosolya alatt tisztán kivehető volt a harag a tekintetében.Jason Carly felé fodult.

-Ö..te is erre jössz haza felé nem?

-De igen...minden nap mostantól-Közbe rám nézett ezzel arra akart célozni, hogy tudja, hogy nem mindennap kísér haza Jason.Elindultunk haza felé hármasban.

-És holnap hová mentek randizni?

-Hát...pizzázni megyünk..-Válaszolt Jason.A házunkhoz értünk közben.

-Ő én nekem beszélnem kéne Daviddel...Carly kihívnád?-Kérdeztem Carlytól.

-Ó gyere csak be mégse az utcán beszélgessetek..gyere együtt bemehetünk.

-Menny csak én úgyis megyek-mondta Jason.

-Ö..oké.-Jasontől egy csókkal elköszöntem majd Carlyval a ház felé vettük az irányt. Jason az ajtóig nézett minket én addíg felkészítettem a hangszálaimat az esetleges sikításra és imádkoztam,hogy David otthon legyen. 

 Beléptünk az ajtón és Carly azonnal belökött a nappaliba szó szerint repültem vagy 2 métert majd pont a falnak ütköztem. A bal karom vérzett mivel "repülés" közben eltörtem egy vázát.Carly közeledett felém ezért torkom szakadtából sikítozni kezdtem.

-DAVIIID...Ááá-Carly ismét a nyakamra tette a kezét és folytogatni kezdett.David egy szempillantás alatt a nappaliban termedt és ellökte Carlyt...Carly a szoba másik végében ért földet.

-Lissa jól vagy???-David nyugtató szavait hallottam és már csak annyit láttam, hogy Carly feltápászkodik és szemfogait megvillantva ismét felém közeledik.

-David...-Próbáltam Davidet figyelmeztetni de több hang nem jött ki a számon...hirtelen minden elhomályosult és már nem láttam semmit csak David hangját hallottam ahogy a nevemet ismételgeti, a hangja nyugtatóan hatott rám így már nem annyira féltem, hogy mi lesz velem...de David hangja egyre jobban halkult bennem pedig egyre jobban nőtt a félelem...Majd már eggyáltalán nem hallottam David hangját.................