SAJNÀLOM :(

Sajnàlom olvasók, de abba hagyom a blog íràst.:( Most jön a suli nem is lenne időm rà. A nyàri szünet utolsó heteit pedig nem a gép vagy laptop előtt görnyedve akarom eltölteni.:( Sajnàlom és köszönöm, hogy eddig olvastàtok.:):(...

20 Fejezet

Nehezen ébredtem fel...de legalább már nem fájt  a fejem és nem szédültem.

Ahogy kinyitottam a szemem Daviddel találtam szembe magam.

-Jó reggelt!-Mondta

-Jó reggelt....Várjunk reggel van?

-Igen tegnap késő délután ugye elájultál felhívtam anyukádékat és azt mondták most ne ébresszelek fel valószínűleg kimerültél mert az orvos azt mondta ez a jele annak, ha ki vagy merülve. Ezért megeggyeztünk a szüleiddel,hogy majd reggel ha felébredsz átkísérlek.

-Aham...És a lány?

-Vicky? Ja ő már jobban van éjjel elmondtam neki mindent a vámpírságról, nagyon fél még és nagyon sajnálja, hogy rád támadt. De szerintem nem lesz vele gond.

-Értem. De akkor már jobban van?

-Igen, csak még új neki ez az egész.

-Oké én akkor haza megyek.

-Rendben. elkísérlek.-Kimentünk David szobájából.És a lépcső felé tartottunk.

-Várj egy kicsit szólok Vickynek.

-Miért?

-Még nem igazán bírja a vért...

-Ja értem rendben.-David lement én pedig addig az egyik nyitott ajtós szoba felé mentem. Az ajtó résnyire volt kinyitva...benéztem és Carly volt ott. Az ágyon feküdt és aludt. Ez különös tudtommal a vámpírok nem alszanak.Carly fejénél egy maci volt. Egy plüss mackó.:) Tehát mégsem olyan kő szívű.:)

Carly ébredezett ezért jobbnak láttam ha kimegyek.Kint David a lépcsőnél állt.

-Hé a vámpírok alszanak?

-Ha akarunk tudunk. Miért,?

-Tudtad, hogy Carly plüss macival alszik?

-Igen.

-Én is.-David aféle "mi van ezekkel?" pillantással illetett.:D Lementünk a nappaliba Vicky nem volt ott. Kimentünk az utcára ahol megcsapott minket a reggeli szellő. Daviddel bementünk hozzám. Anyu a konyhába volt apu pedig TV-t nézett. Katrine pedig nyagatta őket, hogy babázzanak vele.:D Ahogy kiszúrta Davidet megrohamozta.

-Daaaviiiiiid!!!!!-Kiabálta a húgom. Odament Davidhez aki megpróbált elmenekülni de nem jött össze:D

-Szia Lissa....David babázz velem. Lééééégysziiiiiii. Lehetsz te Elinával.-Mondta Katrine. Anyu és apu amint észre vettek engem megrohamoztak.:)

-Lissa jobban vagy?

-Hercegnőm...

-Jól vagyok. David figyelt rám.

-Ó köszönöm David-mondta anyu...apu nem szólt semmit.

-David maradsz reggelire?-kérdezte anya

-Nem köszönöm. Mennem kell.

-Hát jó.

-Viszlát! Szia Lissa, csöppség.

-Ajj ez nem ér tegnap elmaradt a mese nézés amit beígértél ma meg nem babázol velem.-Mondta Katrine felháborodva.

-Figyelj...-David leguggolt Katrinehez.

-Mit szólnál ma este egy mozihoz. Ma adják az Aranyhajat.

-Oké. Hánykor?

-4-kor.

-Rendben.-Katrine felrohant az emeletre és közbe kiabált.

-Jee randim lesz.:D-Mi anyuékkal nagyot nevettünk.David elment és azt mondta majd 4-re visszajön.

19 Fejezet

Jason azt mondta, hogy mostmár megy úgyhogy én tovább mentem David házához. Bekopogtam és Carly nyitott ajtót.
-Hát te? David nincs itthon.
-Nem baj.Hoztam nektek sütit.

-Nem megmondtam, hogy az, hogy nem öllek meg nem azt jelenti, hogy jóba leszünk?

-De, de próbálkozni lehet.:D..Bemehetek?-Carly egy pillanatra elgondolkodott majd unott hangon mondta.:

-Gyere.-Bementem a nappaliba(ezúttal nem repülve:D) és leültem a kanapéra ami furcsa volt,hogy mellettem ült még egy lány. Barna hajú és a szemei félelmet tükröztek amikor meglátta Carlyt felé közeledni. Carly mellé ült majd felém fordult.

-Remélem nem zavar épp ebédelek.-Mi??? Carly a lány fejét oldalra billentette, így közelebb jutva a nyakához és...TE JÓ ÉG....vámpírfogai megjelentek és beleharapott  a lány nyakába.:O

-ELÉG CARLY! FEJEZD BE LÉGYSZÍVES!-kiabáltam Carlyra ő abba hagyta az "evést" és felém fordult.

-Mi van? Gyorsan mond még meg kell ölnöm ha nem akarom, hogy vámpír legyen

-Mi??? Nem hagyd békén!

-Na ne már....-Odaültem a lány és Carly közé, és a lány arcát néztem. A szemei le voltak csukva. Jajj ne ugye nem halt meg??? Nem lehet olyan sok vért nem szívhatott ki belőle Carly. Carly unottan felállt a  kanapéról és kinyitotta a konyhában a hűtőt, és elővett valami piros folyadékot.

-Hát jó akkor marad a csomagolt.-Mondta én pedig rájöttem, hogy az vér:P Fújj már legalább ne előttem:P A lány elkezdett nyöszörögni majd egyre hangosabb lett.

-Kinyirhatom már?-Kérdezte Carly

-Nem...

-Hát jó.-Carly visszament a konyhába és leült egy székre. A lány egyszer csak már nem nyöszörgött. Hirtelen kinyitotta a szemét és villám gyorsan oldalra billentette a fejemet és...már azt hittem belém harap amikor Carly félre lökött, és a lány szájába nyomott egy vértasakot:O

-Mi? Miért iszik vért? Ő is vámpír?

-Most már igen te nem hagytad, hogy megöljem...hát tessék most vámpír lett.

-De én nem tudtam....-Ebben a pillanatban kinyitódott az ajtó és David jött be rajta.

-Szia...sztok-mondta majd a szeme a kanapén fekvő lányra tévedt.

-Te jó ég...-Odarohant hozzá , a lány pedig szemfogait megmutatva rá vicsorgott. Eléggé ijesztő volt

-Carly!-David Carly felé nézett.

-Mi van? Nem én voltam. Én csak inni akartam aztán megölni de jött Lissa és nem engedte.

-Mióta hallgatsz Lissára?

-Nem hallgatok nem vagyok én kutya, csak nem bántom.

-Miért?

-Mert te szereted.-David elpirult,(már amennyire lehetséges egy vámpírnál)

-Ez..ez nem igaz...mármint szeretem mint barátot.-Mondta David kicsit erőltetett komolysággal a hangjában. Közben a lány befejezte a vértasak ivást és felém fordult:( Jajj ne már. Felugrott a kanapéról és felém indult, de David még időbe elkapta.

-Lissa az lenne most a legjobb ha haza mennél.-David miközben lefogta a lányt felém fordult, én a fejemhez nyúltam mert hirtelen iszonyatos fejfájás tört rám. Kezdtem szédülni is és homályosan láttam.

-Carly...-Mondta David, Carly pedig ott termett mellettem pont jókor mert elájultam...

18 Fejezet

Reggel ahogy felébredtem és kinyitottam a szemem Carlyt pillantottam meg. A szobàmban àllt és engem nézett. Nagyon megijedtem tőle, gyors felültem.
-Te....te mit keresel itt?
-Nyugalom. Nem kell egyből szívrohamot kapni.-nyilvàn hallja szapora szívverésemet.Megpróbàltam lenyugtatni magam, hogy ne làssa mennyire rémült vagyok.
-Szóval...azért jöttem, hogy megmondjam nem àll szàndékomban megölni téged. Làttam, hogy a tesóm, hogy néz ràd...nem akarok neki fàjdalmat okozni.
-Bocs de ezt nem értem.-Mi az, hogy látta, hogy néz rám? Carly a szemembe nézett és mondta.
-Ő szeret téged. De nem meri bevallani.
-Tessék?
-Jaj ne csináld a kocsiban is foktátok egymás kezét...
-Igen de...nem mi csak barátok vagyunk és David se akar többet.
-Oké. Nekem mindegy, hogy hiszel e nekem.Akkor is igazam van.-Carly az ablakom felé ment, de aztán megfordult.
-Ó de azért csak, hogy tudd az, hogy nem öllek meg nem azt jelenti,hogy barátnők vagyunk. Oké?
-Oké...de várj mi volt az a mosoly a kórházban amikor anyuék ölelgettek engem.
-Becsüld meg a szüleidet! Én nem találkozhatok velük soha többet és David se. Te igen...
-De ti miért nem? Úgy tudom te intézted úgy, hogy amikor a szüleid a nyomodba voltak megszervezted a halálod.
-Igen mert különben a szüleim megöltek volna.
-Miért?
-Mert ők már rég óta tudnak a vámpírokról és azt hiszik nincs lelkük ezért ahányszor találnak egyet megölik. Én pedig nem akartam meghalni.Carly megfordult és ki ment az ablakon.MI VOLT EZ??? Mi az hogy Davis szeret engem??? Ó az biztos, hogy nem igaz. Igen ez teljesen biztos..Totálisan biztos...De milyen szörnyű már,hogy a saját szülei akarták levadászni és megölni? Tejó ég. Most már kicsit sajnálom Carlyt. De komolyan belegondolva a helyzetébe nagyon rossz lehet neki. Nincs egy ember se akivel mindenről beszélhetne. Totál egyedül van:( Miközben gondolkoztam elmentem zuhanyozni, majd fogat mosni és fel öltöztem(fehér farmer, kék háromnegyedes ujjú poló,kék converse,) Megfésülködtem, majd kimentem a szobámból egyenest Katrine szobályába.Fél 11 körül járhatott. Katrine nem ment ma suliba, kiharcolta így " családi okok" végett itthon maradhatott. Viszont anyuék mentek sajnos nem tudtak szabit kéri:( Bementem Katrine szobájába aki még aludt :O Hogy tud eddig aludni???? Ez se normális. Felkeltettem Katrinet nehezen de azért sikerült.:D Felöltözött én addig elmondtam neki a tervemet mára. A terv az volt hogy sütünk finom ebédet anyuéknak és mellé sütit

*

Dél után 3-ig ügyködtünk  a konyhába. De sikerült:D Mondjuk az ize nem tom milyen lett...de sebaj ha anyuéknak nem ízlik akkor is lenyomom a torkukon.:D Ha már ennyit sütögettünk akkor a minimum,hogy megeszik. :))) Amúgy sütiből dupla adagot sütöttünk arra gondoltam átviszek Davidéknek is belőle:) Rajtuk tesztelem ők vámpírok ha nem halnak bele akkor ehető :D Mikor végeztünk a sütéssel Katrine benyögte, hogy elfáradt a sütéstől.És felment a szobájába. Drága hugi:((( Nekem kell mosogatnom :( Anyuék közbe haza jöttek és mind(még Katrine is lefáradt) leültünk az asztalhoz enni. 

-Hmm...ez nagyon finom hercegnőim...-Mondta apu:D

-Igen nagyon finom.-Helyeselt anyu is nekünk pedig Katrinevel fülig ért a mosolyunk.

-Örülünk neki.-Mondtam Katrine nevében is. A két fogásos ebéd után jött a desszert a süti. Megvártam míg anyuék esznek belőle először.(Nem voltam biztos benne, hogy jól csináltam.:) 

-Lissa, Katrine ez nagyon finom lett.-Mondta anyu apu pedig még 3-at vett. :D Anyuval eggyütt elmostuk a tányérokat és közbe mindenről beszélgettünk..míg apu Katrinet csiklamdozta.:) 

-Én akkor átviszem a sütit Davidéknek.

-Várj Lissa...ne menjek veled? Az orvos azt mondta...-Szólt anyu utánnam

-Nem kell anyu nyugi. 15 perc és itt vagyok.

-Rendben de vigyázz magadra.

-Oké.-kiléptem az ajtón és Davidék felé igyekeztem mikor megpillantottam Jasont a kapunkban .Mit keres ez itt?

-Lissa figyelj én sajnálom a tegnapit nem akartam...

-Ó tényleg. Hogy van az, hogy Carlyt jobban véded mint engem?

-Lissa Kérlek. Sajnálom. Érted? Sajnálom.

-Jó de...

-Szeretlek..-Mondta...Te jó ég:O Tényleg szeret? Hiszen kimondta...

-Szeretlek.-Mondtam. Jason elmosolyodott és megölelt. Szorosan ölelt és közbe néha-néha megcsókolt amitől a lepkék a gyomromba megőrültek.<3 Ajj úgy szeretem <3333 

FIGYELEM

Eddig az unokatesómmal irtam a blogot. Mostantól egyedül fogom, mivel mostanàban nem érdekli egyàltalàn a blog az elmúlt 3 fejezetet csak én írtam, és ő még arra sem volt hajlandó, hogy elolvassa.:( Szóval mostantól egyedül irok. És sajnàlom tudom, hogy màra 3 fejezetet ígértem de arra szàmítottam, hogy besegít az íràsba de nem így történt. Úgyhogy ma màr raktam fel egy részt és még egyet felrakok. És holnap is 2 részt próbàlok.

17 Fejezet

Kezdtem ébredezni és az orromat fertőtlenítő szag csapta meg, amitől hányingerem lett.
-Lissa...Lissa....-hallottam meg ismét David hangját....de más is volt a szobában...
-Hagyd már abba nem látod, hogy még nincs ébren...-Szólt egy mogorva női ismerős hang.A szemeimet nem tudtam kinyitni mintha ólom nehezek lettek volna...a kezeimet sem tudtam mozgatni nagyon gyengének éreztem magam. Vajon, hogy kerültem ide? És hol vagyok egyáltalán?...Egyszer csak eszembe jutott...Carly...ő miatta vagyok most itt...már emlékszem...beverte a fejem...és a karom is megsebesült. Ő az a mogorva hang aki a szobába van. Valaki megfogta a kezemet...
-Lissa kérlek ébredj fel....-Ez David...megismerem a hangját.
-Mégis meddig akarod titkolni előle?-Kérdezte a mogorva hang vagyis Carly.
-Nem titkolok semmit sem.
-Aha...hogyne.Csak előbb is szólhattál volna akkor nem próbálom megölni.
-Amúgy sem kellene azzal próbálkoznod, hogy bántsd.-David hangja most már hangosabb volt és erélyesebb.Hirtelen ajtó nyitódást hallottam és David eleresztette a kezem...
-Jobban van???...rohantam ahogy tudtam...-Hallottam meg Jason hangját.
-Még nem ébredt fel, de az orvosok azt mondták csak pihennie kell....reméljük hamar rendbe jön..-Mondta Carly...micsoda kétszínű.:O Jason előtt megjátssza, hogy érdekli, hogy mi bajom van...kíváncsi vagyok mi a magyarázata, hogy hogyan kerülök ide?..Várjunk azt mondta orvosok szóval akkor egy kórházban lehetel?Jason a másik oldalamhoz húzott egy széket és leült majd, majd megfogta a kezem.<3 Megpróbáltam kinyitni a szemem...sikerült...jobb oldalamnál David ült és felragyogott a szeme ahogy meglátott, balomon Jason ült akinek szintén ragyogtak a szemei amint megpillantott. Velem szemben pedig a falnak támaszkodva állt Carly..és jól látom???...egy kis mosoly jelent meg az arcán...mintha örülne, hogy nem lett komolyabb bajom.

De gyorsan eltüntette a mosolyát...vajon csak álmosoly volt Jason miatt??...nem hiszem..jasonnek háttal áll akkor minek színészkedni?
-Lissa...jól vagy?-Kérdezte Jason...
-Hol vagyok?
-Kórházban..-Válaszolta David..tehát akkor jól sejtettem.
-És mi történt?-Na erre kiváncsi voltam...hogy mit adtak be másoknak mi történt velem..
-A házunkban a nappaliba futottál és a kanapé sarkába megbotlottál..nekiestél a falnak, és beütötted a fejed amitől agyrázkódásod lett és elájultál...-Mondta David nehézkesen.
-És a kezem?-Kérdeztem mivel emlékszem hogy a bal karom vérzett mivel amikor Carly keresztül  dobott a nappalin bevertem egy vázába.
-Amikor a falnak nekiestél a polc megremegett így a váza leesett róla...rá a kezedre.-Magyarázta David az álbalesetemet.
-Értem.-Ahogy kimondtam a szót kopogás hallatszott az ajtó felől és...a szüleim jöttek be. Amint megláttak odarohantak hozzám és a hátuk mögött jött Katrine.
-Jajjj Lissa...jól vagy?-mondta anyu aggodalmas arccal
-Hercegnőm mi történt?-kérdezte apu....végül is miért lenne ciki ha a barátaim előtt meg a támadóm előtt hercegnőmnek szólít apám...na jó erről majd el kell beszélgetnem vele
-Igen jól vagyok...-Anyu megölelgetett és apu is meg összepuszilgattak...egy pillanatra Carlyra pillantottam és az arcán ott ült megint az a mosoly ahogy nézte, hogy a szüleim összepuszilgatnak. Furcsa volt ez most nem az a gúnyos mosolya volt. És meg sem próbálta eltüntetni az arcáról, mint az előbb. Davidre pillantottam és ő is mosolyogva nézett rám és a szüleimre...Nem értem mi van ezekkel a Colden testvérekkel???

Anyuék még egyszer összepuszilgattak majd azt mondták meg keresik az orvost és kimentek az ajtón. Katrine még mindig az ajtóban állt és nézett rám. Kb 5 másodpercig így voltunk már azt hittem sose bocsájtja meg az a hazugságot. Amikor elmosolyodott és felém futott felugrott az ágyamra és átölelt én pedig vissza öleltem.

-Sajnálom, hogy hazudtam.-Súgtam húgom fülébe.

-Semmi baj...de többet ne gyere körházba oké?

-Oké. Megígérem.-Elmosolyodtam majd eltoltam magamtól Katrinet és felültem az ágyon. Katrine körbe nézett és Daviden akadt meg a tekintete.

-Neked is megbocsájtok...nagylelkű vagyok...

-Köszönöm csöppség.-Mondta David mosolyogva.

-De egy feltétellel...-Ó az én kis hugicám...szeret alkudozni az bíztos.:D

-És mi az?

-Vigyázol a nővéremre, hogy többet ne legyen semmi baja.-David rám nézett majd vissza Katrinere.

-Rendben. Megegyeztünk.

-Ígéred?

-Ígérem.

-Oké.-Katrine most Jason felé fordult.

-És te is vigyázz rá!-Utasította Jasont.

-Te jó ég!-halkan mondtam és az arcomat a tenyerembe temettem.

-Ígérem.-Mondta Jason mosolyogva.

-Oké.-Katrine még egyszer körbe nézett és a tekintete Carlyn állapodott meg.Odament hozzá...nekem pedig a szívem egyre szaporábban vert. Féltettem a húgom tőle. Carly és David is egyszerre fordultak felém. Nyilván meghallották a hangos szívverésemet. 

-Katrine...-Szóltam halkan Katrine után aki nem hallotta meg.

-Te ki vagy?-kérdezte Katrine Carlytól előtte állva.Carly Katrinere mosolygott.

-A nevem Carly és David testvére vagyok. És a te neved pedig biztosan Katrine.

-Igen.-Katrine visszamosolygott Carlyra. Na csak ne mosolyogjanak.

-Katrine gyere ide.-Szóltam Katrinere ő odajött felült az ágyamra én pedig átöleltem védelmezően.

-Én elmegyek a büfébe.-Mondta Carly. Azzal ki is ment.

-Lissa ne legyél ilyen ellenséges vele.-Szóltrám Jason.

-Ne parancsolj nekem jó?

-Lissa fejezd be.

-Te nem érted.

-De már elmondtad, hogy féltékeny vagy.

-Nem...Á hagyjuk....Hagyj békén.

-Tényleg?

-Igen..Az lenne a legjobb ha most elmennél.-Mondtam Jason nézett egy darabig majd felállt és kiment. David lehajtott fejjel kémlelte a földet. Katrine pedig nem értette az egészet.

-Ne veszekedj Jasonnel..-Mondta Katrine.Már épp válaszolni akartam amikor anyuék jöttek be az ajtón az orvossal együtt. Áááá jajj ne csak dokit ne. Kiskorom óta félek az orvosoktól...Tudom, hogy gyerekes,de akkor is így van. A doki felém közeledett..FELÉM..ÁÁÁÁ. Anyuék már tapasztaltak ebben és egyből körbe vették az ágyat így nem tudtam megszökni.

-Lissa nyugi csak megvizsgál az orvos bácsi-Nyugtatott a húgom..Várjunk csak ennek nem fordítva kellene lennie?..David értetlenül nézte a jelenetet...Ó tuti totál leégetem magam előtte. -_- Hát igen ez az én formám.

-Miss Sumen hallottam a szüleitől az orvosoktól való félelmét...de nyugodjon meg csak megvizsgálom.

-O-oké-Nyögtem ki és remegő kézzel hátra döltem az ágyon. David már kezdte érteni, hogy miért voltam ilyen fura az előbb. Megfogta a kezem és biztatóan rám mosolygott. Ez nagyon kedves tőle, de ez akkor is ciki nekem. A doki nem hazudott gyorsan megvizsgált, és azt mondta az agyrázkódásommal már semmi gond nincs és előfordulhat, hogy fájni, de a jövő héten ne menjek suliba:D Jee...ha tudná , hogy ez milyen jó hír. A doki kiment( végre ) én pedig anyuék felé fordultam.

-Ö..akkor mehetnénk már haza.Hányingerem van.

-Mi ez a hányinger, meg a doki?

-Lissa kis korától kezdve fél az orvosoktól. És sose bírta a korházat mindig hányingere lesz.

-Aha.-Mondta David. Kiment mindenki a szobából én pedig átöltöztem.(Fujj utálatos kórházi ruha:P) Majd kimentem. Kint várt mindenki még Carly is és a húgommal játszott:( Száljon le a húgomról. JAson már elment akkor nem kell kedvesnek tettetnie magát. Mondjuk ami bent történt az még mindig furcsa...amikor mosolygott az olyan őszintének tűnt. Na meg a beszélgetés azt is meg kell majd kérdeznem Davidtől. Amikor még nem tudtam kinyitni a szemem és rólam beszélgettek.Na meg David ahogy a kezemet fogta olyan furcsa érzés fogott el. Na mind egy biztos csak képzelődöm. Anyuék azt mondták Davidet és Carlyt is haza visszük így 6-an ültünk kocsiba. Még jó,hogy családi autónk van ami elég nagy. Bár legszívesebben azt mondtam volna Carlynak, hogy menjen gyalog.:D De gonosz vagyok:) A kocsiba így ültünk: elől anya, apa, Katrine, hátul: David, én , Carly:P ...Mellettem ült az őrült..Áááá.A kocsiban Carly az ablakon kifele bámult és úgy tünt nagyon a gondolataiba merült. David pedig...megfogta a kezem és megszorította, felé néztem.

-Örülök, hogy nem esett nagyobb bajod.-Én rá mosolyogtam, és ő is elkezdett mosolyogni.

-És amit a húgodnak ígértem azt be is fogom tartani.-Óóóó...hát nem cuki? Az én legjobb barátom.:) David el akarta engedni a kezem de én nem engedtem. Most valahogy szerettem volna érezni, hogy ő mindig mellettem áll...Mivel elég sok minden történt ma...Egész hazáig fogtuk egymás kezét majd mikor kiszálltunk a kocsiból elengedtem. Megöleltem és befelé indultam. Anyuék és Katrine utánam jöttek. Anya azt modta ennem kell valamit így ettem egy szendvicset és mentem aludni, mert kezdett fájni a fejem.:( Szerencsére gyorsan elaludtam mert ki voltam merülve.

16 Fejezet

A suli előtt àllt Carly és az igazgatóval beszélt.:O Jason ahogy észre vette Carlyt odament hozzà àtölelte majd köszönt neki:OÉn tàtott szàjjal néztem a jelenetet és David is.Mit keres ez itt????és miért ölelgeti a pasimat????Daviddel odamentünk hozzàjuk.
-Carly...-szólt David
-Szia tesó. Hàt nem szuper egy suliba fogunk jàrni?
-Ő..beszélhetnénk 4 szem közt Carly?-Carly bólintott és miutàn megölelte Jasont(az én Jasonomat)félrevonult Daviddel beszélgetni.
-Ez meg mi volt?-kérderdeztem Jasont.
-Micsoda?
-Honnan ismered Carlyt?
-Ja a múlt héten ismertm meg az egyik haverom ismerőse.Elmentünk együtt bulizni..tisztàra partyàllat.Birom.
-Aham- és nekem erről miért nem szólt?-És miért ölelgeted?
-Ja csak úgy...ne csinàld màr jó arc csak ismerd meg..különben is a legjobb barátod tesója nem?
-De..de...-Jasonnel odamentünk a testvérpárhoz akik épp veszekedtek.
-Nyugi öcsi...csak élvezem az életet.-Elképesztő ez a Carly mit képzel magáról?? Azt hiszi csak úgy beiratkozhat a sulinkba??? Különben is miért pont ide jött?...egy csomó másik gimnázium van a közelben...
-De....-David épp szólt volna a nővéréhez de észre vette, hogy mi is ott vagyunk.(Gondolom nem Jason előtt akart a nővérével veszekedni)
-Colden! Jöjjön csak ide..-Az igazgató szólt Davidnek. Vajon mit akarhat tőle? Jason odament Adamhez, én pedig ott maradtam Carlyval(!!!)Carly pár másodpercig hűvös tekintettel nézett, én pedig kezdtem kellemetlenül érezni magam.
-Kár, hogy nem öltelek meg...egyre jobban bánom-Mondta nekem pedig a szívverésem gyorsulni kezdett, és kirázott a hideg. Na jó félek Carlytól. Ki ne félne egy ilyen gonosz és ijesztő vámpírtól??? Persze Jason még, hogy "jó arc"....
-Ha előbb megöltelek volna most az én pasim lenne Jason....-Gondolkodott hangosan Carly...Te jó ég Jason...hát ezért ölelgette...NE ÖLELGESSE AZ ÉN BARÁTOMAT. Carly elsétált mellettem és közben a fülemhez hajolt:
-Nyugi Lissa ami késik nem múlik....bármelyik pillanatban amikor az öcsém nincs a közeledben megölhetlek..-Te jó ég!!! Ez egy ŐRÜLT!!!!Carly elment én pedig dermedten álltam és csak azon járt az agyam, hogy hogyan úszhatnám ezt meg...
-Lissa..Lissa Lissa...-Szólítgatott David.-
-Hm? Tessék?
-Mit mondott Carly? Mitől döbbentél meg ennyire..A kapuban is hallottam a gyors szívdobbanásaidat..-Aggódó tekintettel nézett rám...de én másra se tudtam gondolni csak Jasonre...és Carly fenyegető szavaira.Berohantam a suliba Jasont keresve...Meg kell találnom..Hallottam ahogy David szólongat a hátam mögül és utánam fut.Jasont a termünkben találtam épp CARLY-val beszélgetett.Gyors odasiettem.
-Rendben akkor mozi holnap este.-Mondta Carly majd egy gúnyos mosolyt küldött felém megölelte JASONT és kiment  a teremből(szerencsére ő A-s lett így nem velünk jár egy osztályba) De, hogy képzeli,hogy mozizni megy Jasonnel???Odamentem Jasonhez.
-Hova mész te holnap?
-Mi?
-Hallottam,hogy Carlyval beszéltetek valamit holnapra.
-Ja igen holnap moziba megyünk ő, Brett, én, és te,meg David
-Ki az a Brett?
-Nem tudom valami ismerőse. Akkor jössz?
-Nem tudok menni a héten én vigyázok a húgomra...És David se mert ő meg megígérte Katrinnek, hogy megnéz vele valami mesét.
-De holnap Péntek.
-Tudom de akkor is..holnap még én vigyázok Katrinere.-Bár sok kedvem amúgy se lenne Carlyvel mozizni, de akkor legalább szem előtt tarthattam volna...viszont talán Jasont rávehetném, hogy ne menjen:D
-Figyi mi lenne ha te se mennél?
-Jajj Lissa...De miért mi a gond?
-Hát gondoltam átjöhetnél.
-De már megígértem.Viszont ma délután szabad vagyok.
-Bíztos? Nem mondhatnád le?
-Na jó...mond mi a gond? Miért nem akarod, hogy moziba ,menjek?
-Nem a mozi a gond hanem....Carly miért pont vele mész ???
-Csak nem féltékeny vagy?
-Hát...öö-Jason rám mosolygott majd megfogta a kezeim.

-Lissa..Semmi okod az aggodalomra Carlyval csak barátok vagyunk.És különben is nekem van egy csodaszép barátnőm.Aki ha azt akarja, hogy ne menjek moziba akkor én nem megyek.

-Komolyan?

-Igen.-Iszonyatosan boldog voltam...Na Carly ehhez mit szólsz?Muhahaha ő akkor is az enyém.:D <3 Nem érdekelt hogy suliba vagyunk közelebb húztam magamhoz Jason és hosszasan megcsókoltam.Annyira édes a csókja.<3 A lepkék a gyomromban megőrültek.De nem érdekelt csak Jasonre tudtam koncentrálni.Becsengettek ezért eltoltam magamtól Jasont így is kicsit hosszabbra sikeredett a csók.Jason a helyére ült miközben folyton rám pillantgatott.

-Furcsa az ilyen kitörésed...-Én zavaromban a padlót fürkésztem és szerintem el is pirultam.Mondjuk ilyet tényleg nem szoktam csinálni, hogy az osztályom előtt csak úgy csókolózok Jasonnel.Mondjuk ilyet még sosem éreztem...Ez valami új amit Jason iránt érzek..Jason látta, hogy eléggé zavarban vagyok ezért hozzátette.:

-De tetszik...-Köszi Jason most még jobban zavarba jöttem.A vérnyomásom szerintem olyan magasan lehetett,hogy úgy nézhetett ki a fejem mint egy nagy piros paradicsom.:D Cikiiiii. Odamentem a helyemre(David padja mellé)miközben a matek tanár bejött a terembe.David haragos tekintettel nézett rám majd Jasonre aztám mikor észre vette, hogy nézem elfordította a tekintetét és kibámult az ablakon.Egész nap úgy ment el, hogy Jason néha-néha hátra pillantgatott rám én pedig mosolyogtam, David egyik szünetbe sem szólt hozzám sőt került.Mi baja lehet???Úgy döntöttem majd órák után kifaggatom...lehet, hogy Carly viselkedése zaklatta fel. Inkább a tanulásra figyeltem, mivel matekból elég gyenge a teljesítményem és nem árt javítanom a többi tantárgyból sem.Utolsó óra után(8.óra) Jasonnel együtt jöttünk ki a suliból David már előbb elhúzott.Jason azt mondta hazakísér így elindultunk..

-Hé várjatok...-Kiabált utánunk...Carly-_- Ez nem bír lekopni???

-Ó jó,hogy jössz Carly...holnap mégse jó a mozi.

-Hogy hogy?

-Hát már beígértem Lissának egy randit csak kiment a fejemből amikor beszéltük.

-Ó...tényleg..milyen jó, hogy Lissa emlékeztetett.

-Igen...

-Hát kár...pedig szívesen megismertelek volna jobban Lissa...-Mondta nekem Carly. Ez most kinek játsza itt meg magát? Ja hát persze Jasonnek. Legszívesebben leütöttem volna...de jobb ötletem támadt.:)

-Hát igen kár...de majd máskor...most nem halaszthatjuk el a randit Jasonnel.-Jason  felé fordultam és megcsókoltam..a lepkék a gyomromban mocorogni kezdtek.Egy rövid csókot adtam csak Jasonnek csak, hogy Carlyt bosszantsam. Jason kérdőn nézett rám  de engem lefoglalt az, hogy önelégülten mosolygok Carlyra akinek a műmosolya alatt tisztán kivehető volt a harag a tekintetében.Jason Carly felé fodult.

-Ö..te is erre jössz haza felé nem?

-De igen...minden nap mostantól-Közbe rám nézett ezzel arra akart célozni, hogy tudja, hogy nem mindennap kísér haza Jason.Elindultunk haza felé hármasban.

-És holnap hová mentek randizni?

-Hát...pizzázni megyünk..-Válaszolt Jason.A házunkhoz értünk közben.

-Ő én nekem beszélnem kéne Daviddel...Carly kihívnád?-Kérdeztem Carlytól.

-Ó gyere csak be mégse az utcán beszélgessetek..gyere együtt bemehetünk.

-Menny csak én úgyis megyek-mondta Jason.

-Ö..oké.-Jasontől egy csókkal elköszöntem majd Carlyval a ház felé vettük az irányt. Jason az ajtóig nézett minket én addíg felkészítettem a hangszálaimat az esetleges sikításra és imádkoztam,hogy David otthon legyen. 

 Beléptünk az ajtón és Carly azonnal belökött a nappaliba szó szerint repültem vagy 2 métert majd pont a falnak ütköztem. A bal karom vérzett mivel "repülés" közben eltörtem egy vázát.Carly közeledett felém ezért torkom szakadtából sikítozni kezdtem.

-DAVIIID...Ááá-Carly ismét a nyakamra tette a kezét és folytogatni kezdett.David egy szempillantás alatt a nappaliban termedt és ellökte Carlyt...Carly a szoba másik végében ért földet.

-Lissa jól vagy???-David nyugtató szavait hallottam és már csak annyit láttam, hogy Carly feltápászkodik és szemfogait megvillantva ismét felém közeledik.

-David...-Próbáltam Davidet figyelmeztetni de több hang nem jött ki a számon...hirtelen minden elhomályosult és már nem láttam semmit csak David hangját hallottam ahogy a nevemet ismételgeti, a hangja nyugtatóan hatott rám így már nem annyira féltem, hogy mi lesz velem...de David hangja egyre jobban halkult bennem pedig egyre jobban nőtt a félelem...Majd már eggyáltalán nem hallottam David hangját.................

15 Fejezet

Katrine még mindig a szobámban állt és várta a magyarázatot.Daviddel mindent összehazudtunk neki,hogy hogy kerül ide és magyarázkodtunk vagy reggel 6-ig.
-CSEND!!!-Kiabált ránk Katrine.-Hazudtok.
-Nem hazudunk Katrine...
-De Lissa. Tudom. Sosem tudtál hazudni.Most pedig megyek és elmondom anyuéknak...-Katrine az ajtó felé ment én pedig megpróbáltam elkapni a karját, hogy visszarántsam.De nem sikerült...
-David menj el és csukd be az ablakot.
-Rendben.-Katrine után szaladtam de ő már a szüleim szobájában volt.Ajjaj.:( Mikor beértem a szobába anya és apa elképedve bámulnak rám Katrine pedig haragos tekintettel nézett rám.Jajj ne...elmondta.:O :( Ezt nem hiszem el, hogy tehette ezt??? Na ezért még megfizet.
-Lissa...-Anyum nézett rám, majd elindult az ajtó felé őt követte apa.A szobámba mentek és amint beértek nem volt ott senki.:) Ez az. Köszi David :)
-Katrine!-Kiáltott dühösen apa Katrine után.Ajjaj ha apa nem hercegnőmnek szólítja abból jó nem sülhet ki. Most megkapja.:D Katrine bejött a szobába és miközben eljött mellettem önelégült mosoly volt az arcán, majd ahogy beért és körül nézett arra számítva, hogy David az ágyon ül lekókadt a mosoly a szájáról.
-Nos Katrine...-Kezdte anyu-Nem szeretem ha hazudozol egyáltalán nem vall rád.
-De én nem hazudtam.-Katrine elképedt tekintettel nézett anyura majd apura.
-Tényleg? Akkor hol van?Mert én itt nem látom.-Katrine még egyszer körbe nézett a szobában, mintha az előbb csak rosszul látott volna.
-De itt volt.
-Katrine fejezd be!-Szólt rá apu.
-Katrine mérgesen rám pillantott majd kifutott a szobámból, és befutott az övébe.Anyuék visszamentek a szobájukba készülődni mert várja őket a munka. Hú tényleg már 7 órát mutatott az óra ideje nekem is készülődnöm.Miközben pont egy pink és egy fekete felső közt vacilláltam megcsörrent a mobilom.
                                                        -Háló?
                                                        -Szia Lissa. Jason vagyok.
                                                        -Ó szia.
                                                        -Ma elkísérlek suliba oké?
                                                        -Oké. Szuper. Legalább jobban összehaverkodtok Daviddel.
                                                        -A te kedvedért megpróbálok jóba lenni Coldennel.
                                                        -Köszi:D- JAJJ DE CUKIIIIII. Jason olyan kedves.:)
                                                        -Van mit...na akkor a házatok előtt várlak.
                                                        -Rendben. Szia:) <3
A reggelimet futva ettem meg és már rohantam is az ajtó felé amikor Katrine utánnam szólt.
-Hé nehogy megint elfelejts.-Nézett rám mogorván majd elsétált mellettem ki az ajtón.Jason és David már oda kint vártak 2 méter távolságra egymástól:D
-Ó szuper. Ma mindkét pasid velünk jön?-Mondta haragosan az én kis hugícám.
-Szia csöppség.-Köszönt neki David, cserébe Katrinetől kapott egy "mindjárt megöllek" pillantást.:(
-Sziasztok.-Köszönt Jason majd odajött hozzám és egy csókkal köszöntött <3 amitől pillangók röpködtek a gyomromban.Igen határozottan kezdek belezúgni Jasonbe.<3 ;)
-Fújj-Jegyezte meg a húgom.-Indulhatnánk már vagy még lenyelitek egymást?-Kedves húgom van nem de bár.Elindultunk Katrine iskolája felé és Katrine úgy döntött megpróbálja vissza adni a reggeli nagy hazugságomat.
-És David milyen volt Lissával aludni?-Jason tágra nyílt szemekkel nézett hol rám hol Davidre.
-Mi?..Ti most együtt..
-Nem dehogy..a húgom csak álmodott valamit..még csak gyerek.
-NEM ÁLMODTAM.
-Fejezd be! Anyuék azt mondták ne hazudozz.-Katrine előre futott és befutott a sulijába.
-Mindjárt jövök srácok.-Berohantam Katrine után majd mikor megbizonyosodtam róla, hogy bement a terembe kijöttem.Kint éppen David és Jason beszélgetésének a végére értem oda.
-Nem tényleg nem.-Mondta David
-Jól van akkor megnyugodtam.-Mondta Jason.
-Miről beszéltetek?
-Arról, hogy nem aludtam nálad.
-Még mindig ez a téma? Jason hidd el nem aludt nálam David.
-Jól van hiszek neked.-Jason átkarolt és úgy mentünk tovább. Én Jason<3 David és a lepkék a gyomromban :D Mikor odaértünk a sulihoz különös látvány fogadott bennünket....

14 Fejezet

Reggel ahogy kinyitottam a szemem az ablakomra néztem és láttam, hogy David kopogtat rajta.Mit csinál ez???Oda mentem az ablakhoz és kinyitottam ő pedig bejött a szobámba.

-Szia Lissa!

-Szia..Megmondanád mit csinálsz itt ilyen korán?-Megdörzsöltem a szemeimet, hogy ki menjen belőlük az álmosság, majd elfojtottam egy ásítást.

-Gond van.

-Micsoda? Nem ér rá?...túl kora van még.-Ránéztem a fali órámra és 04:05-öt mutatott.Te jó ég! Nagyon remélem nyomós oka van Davidnek.

-Carly ma azt mondta, hogy beiratkozik a sulinkba.
-MI? MIÉRT?
-Azt mondta azért mert tegnap mikor elsétált a gimink előtt sok helyes srácot látott akikből szívesen inna.
-TESSÉK?..NEM..NEM ENGEDHETED NEKI...AZT NEM LEHET...
-Nyugi Lissa...-David a vállamra tette a kezét majd megölelt.
-Nyugi még beszélek vele...-Súgta a  fülembe.
-Oké...de nem járhat oda és nem szívhatja az emberek vérét.-Súgtam vissza.David eltolt magától.
-Megpróbálom lebeszélni róla.
-Rendben.
-Akkor megyek...-David az ablakom felé ment.
-Várj...és mi lesz ha mégsem tudod lebeszélni?-David visszajött és leült az ágyamra,mellém.
-Hm? Akkor mi lesz?-Kérdeztem.
-Fogalmam sincs.-Fejét a tenyerébe temette.Egyszer csak kinyílt az ajtóm és Katrine jött be rajta.
-Lissa nem tudok tovább aludni....-Fojtatta volna a mondatot csak meglátta Davidet.
-David...Te mit csinálsz itt? Itt szoksz aludni Lissánál?-David Katrine felé fordult.
-Nem dehogy én csak...
-Ugye tudod, hogy Lissának van barátja?..akkor nem aludhat veled.-Ni csak ,  hogy kiossza a húgom Davidet. David szóhoz sem jutott, csak rám nézett.
-Figyelj Katrine David nem aludt itt...csak beugrott mert beszélnünk kellett.
-Nem hiszek neked.-Jelentette ki Katrine és keresztbe fonta a karjait.

-Miért nem hiszel nekem?
-Mert mint már mondtam nem tudok aludni és már egy ideje fent vagyok, és lent ültem a konyhán.Hogy jött volna be ha nem láttam...Szóval itt aludt.-Ajjaj most ezt, hogy magyarázzam ki??? Mégsem mondhatom, hogy az ablakon keresztül jött David, de azt se mondhatom, hogy itt aludt,  mert ismerem a húgom akkor elmondja Jasonnek.Ő pedig biztos nem értené meg, hogy mit keresett David a szobámban hajnalban.Na most mit csináljak??? :(

KÖVI RÉSZ....

KÖVETKEZŐ RÉSZ 1 MEGJEGYZÉS UTÁN JÖN. :)  1 MEGJEGYZÉS UTÁN FELRAKUNK 2-3 RÉSZT.

13 Fejezet

Másnap reggel elég korán keltem, fél 6 körül lehetett.. Visszaaludni meg már nem akartam mivel 1 óra múlva megint kelhettem volna, ezért lementem a konyhába ittam egy jó forró teát.. Közbe apu is lejött, mivel ma nem kell nekik bemenni dolgozni, mert tegnap 11-kor jöttek haza ezért apunak mindegy mikor kel :)
-Jó reggelt Lissa! -Friss és üde volt apu.. Ami kicsit furcsa mivel csak 6 és fél órát aludt.
-Jó reggelt! Te apu hogy hogy ilyen kipihentnek tűnsz? Hiszen tegnap későn értetek haza?
-Ohh kicsim.. Én a munkahelyen is aludtam :D - Viccelődött apu..
-Értem. Haha
-És te? Még 1 órát tudtál volna aludni
-Persze, csak már nemtudok.. Sok dolgon gondolkodtam.
-Igen? Miken?
-Hát mindenen.
-Fiús dolgok?
-Apu.. Igen fiús dolgok, de nem olyan.. De mit is magyarázkodok úgysem érted.
-De értem! Nekem is választanom kellett 5 lány közül. - Jajj:D Kellett nekem ez, megint elkezdi "amikor ő még tini volt" mondandóját.
-Oké oké oké.!! értem, na megyek fel a szobámba.
-Jól van, menj csak. - Mikor felmentem bekapcsoltam a laptopom és mivel már kb 2 napja nem néztem meg az e-mailjeim gondoltam lesz egy pár levelem.. Volt is. Jason is írt, Adam is meg Katrine?!! Ja persze! Csináltam neki is egy oldalt.. Nagyon örül most minden nap nekem irogat:) Hurrá. Már eltelt egy óra fél7 körül volt, általában ilyenkor kelek , de most rajtam a sor hogy Katrinet keltsem. 20 percbe telt míg felébredt addig anyu lent készítette a reggelinket apu meg addig olvasott a kávéja mellett. Mikor lementünk hogy együnk hirtelen szól a telefonom Jason hívott.
                                                           -Szia Fent vagy? Nem zavarok?
                                                           -Szia. fent, nem. mi az?
                                                           - Ma nem tudok menni iskolába
                                                           -Miért?
                                                           -Majd később elmondom, személyesen. A lényeg hogy ma nem megyek.
                                                           -Rendben. Majd szólók az ofőnek.
                                                           -Köszi. Szia
                                                           -Szia . -Miért nem jön Jason suliba? Ez is olyan vérfarkasos dolog, vagy mi? De mindegy is. Felöltöztünk Katrinnel és lementünk mert David várt.
-Szia David.- Köszöntünk egyszerre a húgommal.
-Sziasztok.- David átölelt ami furcsa volt mert nem szokott.De azért visszaöleltem . Odaértünk Katrine sulijához de ma nem kellett bekísérnem mert egy osztálytársa már várta. És amikor Daviddel mentünk a gimi felé beszélgettünk szokás szerint.Beértünk a suliba majd Adam toppant oda hozzám.

-Szia Lissa! Jasosn?
-Szia Adam, Ma nem jön suliba.
-Nem? Miért?
-Hát mert... - Upsz.. majdnem kicsúszott a számon az hogy "biztos ilyen vérfarkasos dolog"
-Miért?
-Nem tudom! - Becsengettek és a 3. óra után kiosztották a dolgozatom amire annyira nem tudtam készülni a jegyzetek miatt.. Hát 2-es lett.. Azért még sem 1-es :( Suli után Jason a parkba hívott!

                                                                                *
-Szia.
-Szia. mi az ? miért nem jöttél ma?
- Nem tudtam menni mert tegnap úgymondd harcoltam és megsebesült a kezem, de már rendben vagyok.
-Jézusom! Hadd nézzem. - Aggódva nyúltam Jason kezéért.Nagyon csúnya volt a seb.. de már gyógyult
-Semmiség.. - Ekkor Jason mélyen a szemembe nézett és megcsókolt.

  És most már ki tudom jelenteni hogy én is szeretem őt! (Remélem nem csak egy fellángolás) Hazakísért Jason, olyan 2 óra körül járhatott.. a homlokomra nyomott egy puszit elköszönt majd elment.Anyuék nem voltak otthon de írták egy cetlire hogy nagy bevásárlásra mennek utána meg beugranak a nagyiékhoz, én pedig felmentem a szobámba ma kifejezetten sokat kell tanulnom.:( Már fél 5 volt, és azon töprengtem hogy el felejtettem e valamit, jó hosszú gondolkodás után rájöttem hogy elfelejtettem elmenni Katrineért a suliba.. Basszus :O Most mi lesz? Gyors felöltöztem húztam a cipőm, de mire kiértem a kapuba Katrine kullogott haza, azzal a nehéz hátitáskájával.
-Jajj ne haragudj Katrine. Elfelejtettem.
-Hagyjál! - Katrine most megsértődött.. de van rá oka
-Kérlek hugi ne haragudj, egészen addig amíg fel nem ért a szobájába bocsánatot kértem, de nem nagyon érdekelte :(
-Hagyjál Lissa. Nem is szeretsz engem, nem is vagyok neked fontos. Elfelejtetted hogy van egy húgod?.- Katrine nagyon dühös lett, és becsapta az orrom elött a szoba ajtaját. Hát remek:( ezt most jól elszúrtam. 1 óráig bent volt a szobába utána kijött és lement a konyhába én meg utána mentem.
-Húgocskám nagyon sajnálom. Bocsáss meg. - De Katrine nem szólt hozzám. Én meg arra gondoltam hogy veszek neki valami babát. a boltok 6-ig úgyis nyitva vannak. Ezért nem szóltam semmit kimentem az ajtón és rohantam a baba boltba. Találtam egy olyan babát amit Katrine már hetekkel ezelőtt kinézett.Megvettem majd mentem haza.
-Katrine... Nézd csak mit vettem neked!!!! -Rohant le a szobájából kíváncsian
-Mit? Hűha! Ez az a baba amit kinéztem.- Nagyon látszott rajta hogy örül. Aminek én is örültem
-Igen az! Neked vettem, és ne haragudj többet nem fordul elő.
-Köszönöm. - Ezután a nyakamba ugrott!
-Szóval szent a béke?
-Szent :)- Meg már rohant is a szobájába játszani. Én meg 7 óráig néztem egy filmet, majd Katrinet elaltattam és én is lefeküdtem, anyuék közbe hazaértek és anyu bejött a szobámba.
-Kicsim, még nem alszol?
-Nem anyu! Gyere csak!
-Láttam Katrinnek egy új babát és egy új cipőt.Te vetted?
-Igen a cipőt tegnap,  a babát meg ma mert hát... - És elmeséltem anyunak mi történt.. Megértő volt velem , majd negyedóra után kiment.. És végül elaludtam!

12 Fejezet

Reggel korán keltem és hajat mostam miközben szárítottam a hajam a tükörben igazgattam, és észrevettem, hogy egy lilás folt van a nyakamon pont ott ahol tegnap megfojtogatott Carly. Beleborzongtam ahogy a tegnapi incidensre gondoltam.Gyors eltereltem a gondolataimat, és lementem reggelizni.Sajnos nagyon kevés kaját tudtam enni, egyáltalán nem voltam éhes és ez anyámnak feltűnt.És nem is hagyta szó nélkül.
-Lissa mi a baj miért nem eszel?
-Semmi anyu...csak nem vagyok éhes.-Persze a lila foltot egy sállal eltakartam a nyakamon nehogy anyu vagy valaki kiszúrja.Befejeztem a reggelizést(anyu szerint hozzá sem értem) majd elindultam Katrinevel együtt. Ugyebár apu megígértette velem, hogy én viszem egész héten Katrinet suliba, és még csak Kedd van. A kapuban David várakozott, és most a szokásostól eltérően nem úgy nézett ki mintha ki lenne pihenve. Olyan nyúzottnak tűnt, de amint meglátott minket felderült az arca, és próbálta elrejteni a rossz hangulatát.
-Sziasztok! Csöppség...-Felkapta Katrine-t és adott neki Katrine egy puszit.
-Szia David-Köszöntötte húgom
-Hello.-Mondtam és az arcát fürkésztem, hogy meggyőződjek róla rendben van-e.David is engem nézett és egy aprót bólintott miközben lerakta Katrinet ezzel azt jelezve, hogy rendben van.
-David te láttad az Aladdint?
-Nem, nem láttam.
-Szerencsés-Mondtam. A húgom miatt én vagy 100-szor láttam.
-Nem baj majd megnézed velem.-Jelentette ki a húgom.
-Rendben.- David mintha nem is figyelt volna. Bár nem hibáztatom biztosan felkavarta a nővére érkezése.
-Tuti! Akkor Péntek délután sulim után.-És ezzel Katrine elfutott az egyik osztálytársához aki éppen most szállt ki egy autóból az anyukájával együtt.Utána mentem majd bekísértem a másik lány anyukájával együtt a terembe.Miután kiértem David az egyik padon ült és nagy gondolkodásban volt.

-David!
-Hm...észre sem vettem, hogy már kijöttél.
-Mi a baj?
-Carly...folyton eszembe jut, hogy régen, hogy hagytam ott őket...
-Kiket?-David vett egy mély levegőt , majd felugrott a padról és a suli felé indult.Ezek szerint van neki egy múltébi titka.
-Útközben elmondom...Szóval régen amikor a családommal éltem 17 évesen..
-Várj az mikor volt?
-Nem olyan rég 2009-ben.
-Aham..akkor te 21 éves vagy.
-Igen...szóval akkor átváltoztattak vámpírrá...
-Kicsoda?
-Az egyik haverom..azóta nem igazán bízok senkiben.
-Te jó ég...de , de miért csinálta,?
-Nem tudom, de már nem fontos...szóval mikor átváltoztam nem bírtam a családom közelében lenni..a vérivást még nem tudtam kontrollálni ezért elmentem és azóta nem láttam egyiküket sem, de egy nap láttam az újságban, hogy meghalt egy 19 éves lány, és pont úgy nézett ki mint Carly ezért azt hittem, hogy...
-Azt hizzed, hogy ő volt?
-Igen.És tegnap beszéltem Carlyval és azt mondta, hogy nem sokkal miután eljöttem ő összejött azzal a sráccal aki engem is átváltoztatott, mivel ő nem tudta, hogy vámpír.Átváltoztatta Carlyt majd Carly úgy döntött elindul megkeresni engem és nem talált, a szüleink viszont elindultak megkeresni Carlyt, és majdnem megtalálták ezért Carly úgy rendezte, hogy a szülein értesüljenek róla, hogy meghalt.
-Huh...-Ennyit tudtam kinyögni. Ez nagyon durva...évek óta nem látta a szüleit és nem is biztos, hogy élnek még.:( Szegény:'( Közben odaértünk a suliba.Jason a suli előtt állt és rám várt. Odamentem hozzá és felém hajolt, mintha meg akart volna csókolni, de én elhúzódtam.Bementünk a suliba és kezdetét vette az óra. Nyelvtan volt az utolsó az az a 7 óra és ugyebár nem tanultam rá mivel tegnap a jegyzeteket el akartam kérni Davidtől, de nem jött össze. A dolgozatból semmit sem tudtam:( király.Csöngetés után haragosan kimentem a suliból és azt vártam, hogy David jöjjön és menjünk.
-Lissa!-Jason jött ki a suliból.
-Szia.Nem jössz át ma?
-Ma nem megy a haverokkal megyünk bandázni.
-Ööö...oké.-David most jött ki a suliból.
-Akkor szia...majd felhívsz?
-Aha...Szia Lissa. Ezzel elment Jason mi pedig Daviddel haza felé indultunk.


Mikor már a ház előtt voltunk elköszöntem Davidtől és bementem.. Lepakoltam a cuccom, és lementem enni, mert azért a nap vége felé már kicsit éhes voltam.. 3 óra körül lehetett, ezért felmentem és megtanultam mert ugye nekem kell elmennem ezen a héten Katrinért a suliba.. Mikor végeztem a tanulással, elmentem a húgomért.
-Szia Lissa!
-Szia. Milyen napod volt? -Katrine figyelmen kívül hagyva csak mondta a mondandóját mintha nem is kérdeztem volna tőle semmit..
-Képzeld van egy osztálytársam a Jessica aki tök jó cipőt kapott. Én is megkapom?
-Mikor? Most? Tőlem?
-Most, igen. Tőled.
-Hol lehet olyat venni?- Katrine elmondta a boltnak a nevét, hazaugrottam a zsebpénzemért és elmentünk megvenni neki azt a cipőt. Mikor hazaértünk evett Katrine majd felment a szobájába tanulni én meg addig tv-ztem a nappaliban, anyu hívott hogy 11 körül érnek haza mert valami zűr van a bíróságon.. Hát oké.!!!! Pár perc múlva halk kopogást hallottam az ajtón. Jason volt!
-Szia. Nem zavarok?
-Szia. Dehogy ....Nem úgy volt, hogy nem érsz rá?- Majd megcsókoltam, mert délelőtt kicsit bunkó voltam vele.
-De...de inkább lemondtam.. Mi volt ma a baj suliba? Alig szóltál hozzám?
-Semmi, csak nincs ma valami jó kedvem!
-Értem. - Jason megcsókolt, én vissza, és csókolóztunk, Katrine meg pont lejött. Miért is ne?!:D
-Fujjj!!!! Mit csináltok? - Nézett ránk azzal az "undorító dolog ez" arcával.
-Ő hát húgi izé... !-Húgom rezzenéstelen arccal nézett minket.

-Tudod nem is érdekel.. csak kakaót szeretnék kérni.- Mikor csináltam a konyhában a kakaót Katrinnek közben odaült Jason  mellé és kérdezősködni kezdett
-Jársz a nővéremmel?
-Igen.
-Szereted?
-Igen.
-Nem fogod megbántani, ugye?
-Nem, nem áll szándékomban. -Szegény Jason, mintha kihallgatáson lenne :D Amikor Katrine megitta a kakaóját felment a szobájába játszani. Mi meg beszélgettünk, eléggé elhúzódott az idő 10 óra körül volt.
-Jézusom, már 10 óra ? - Pattantam fel a kanapéról.
-Tényleg, akkor én megyek is, majd holnap. - Jason adott egy puszit a számra majd elment.Én meg felmentem a szobámba elkészültem a lefekvéshez, alig tudtam aludni de azért próbálkoztam.

11 Fejezet

Alig kaptam levegőt már azt hittem tényleg meg fogok halni...amikor David jött be a bejárati ajtón és amint meglátta, hogy a barna hajú lány engem fojtogat ellökte én pedig a földre estem. David felsegített, és odavezetett a kanapéhoz.Leültem majd ahogy láttam, hogy a barna hajú lány előttem áll felugrottam és megfogtam David kezét és megöleltem.Nagyon megrémített az a lány, hiszen meg akart ölni..David védelmezően maga mögé tolt, és elém állt majd a lány felé fordult.
-Te mit keresel itt?-hangja mogorván hangzott.A lány összevonta a szemöldökét és megszólalt.
-Mi van nem is örülsz, hogy él a nővéred?-Tessék???? A kije?? Ezt nem hiszem el a nővére?...mondjuk ha jobban megnézem őket..van köztük némi hasonlóság.
-Úgy tudtam..már régóta halott vagy.-David hangja kicsit megremegett.
-Hát nem...miután ott hagytál minket történtek változások.-Ezt nem értettem. David hagyta a nővérét hol?
-És hogyan találtál meg?-David hangja már nem remegett.
-Kicsit nehéz volt...jó sok időbe beletelt.Nem gondoltam volna, hogy Holmes Chapel-be jössz.-A barna hajú lány vagyis David nővére leült a kanapéra majd körbe nézett és végül a tekintete rajtam akadt meg.
-Azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy egy embernek elmondod azt, hogy vámpír vagy...és még össze is állsz vele...Chhh...-Lekezelően végigmért és gúnyos tekintettel fürkészett.
-Ne beszélj így róla.Én megbízok benne....És nem vagyunk eggyütt...barátok vagyunk.-David szavai jól estek. Majdnem elmosolyodtam, de nem mertem mielőtt még David nővére megint megfojtogatna.David nővére felsóhajtott és szem forgatva megszólalt.
-Jajjj David azt hittem ennél okosabb vagy...emberekkel nem barátkozunk...max iszunk belőlük.De ne aggódj majd én elintézem, hogy ne okozzon több problémát.-Amint befejezte a mondatot felpattant a kanapéról és magabiztos mozdulatokkal felém igyekezett.David ismét elém állt.
-Ne Carly!-Daviddel hosszasan egymás szemébe néztek majd végül mint kiderült Carly visszaült a kanapéra, és szétcsapta karjait.
-Mégis mit akarsz vele csinálni? Iszol belőle egyáltalán? Hm?-Carly szavaira kirázott a hideg. Inni? Mármint belőlem? Na jó ez ilyesztő. David megrázta a fejét és válaszolt.
-Nem. Csak....barátkozni szeretnék.
-Jaj öcsi már megtanulhattad volna emberekkel nem barátkozunk. Ha annyira akarsz haverokat ismerek néhány vámpírt...őt pedig majd én megölöm még azzal sem kell fáradnod-Mutatott rám Carly.:( Amint befejezte a mondatot David felém nézett és tiltakozásba kezdett.
-NEM! Ne merd bántani!
-Hát ez elképesztő...na jó majd később még folytatjuk a beszélgetést.-Carly mellettem ment el és elég szúrós pillantásokkal illetett. Felment az emeletre és bement az egyik szobába.
-Figyelj Lissa most haza kell menned.Ne aggódj beszélek vele.
-Ö..oké.-Kicsit rekedtes volt a hangom.David kikisért majd megígérte, hogy később felhív.Miután hazaértem megnéztem a húgom és még mindig aludt, én meg folytattam a tanulást, bár zavaros gondolataim közbe nehéz volt,ja és ráadásul elfelejtettem elkérni Davidtől a jegyzeteket.( mondjuk ez érthető, ki figyel arra amikor fojtogatják) Egy idő után Katrine is felébredt majd átjött a szobámba.
-Lissa éhes vagyok!
-Mindjárt lemegyek csinálni neked valamit.. -fél 6 körül lehetett, lementem a konyhába, és készítettem Katriennek egy nutellás kenyeret. 6 óra körül már anyuék is megjöttek.
-Sziasztok! - Mondta anyu Katrinennek és nekem.
-Szia anyu,apu! Nem vagytok éhesek? Csinálok nektek valamit. -Mondtam kedvesen, mert biztos fáradtak, mivel ma hosszú napjuk volt.
-Köszönöm kicsim, ettünk már az irodában.
-Értem, akkor jó. - Miután Katrine megette a vacsiját felment a szobájába hogy bepakolja a táskáját holnapra, utána meg felmentem a szobámba én is. Miután lezuhanyoztam David pont akkor hívott.
                                                    -Szia Lissa, nem zavarok?
                                                    - Szia David, dehogyis!
                                                    -Bocs a nővérem miatt...
                                                    -Hát nem mondom , hogy semmi gond...
                                                    -Tényleg bocs, de most mennem kell, holnap majd a kapunál várlak. Jó éjt!
                                                    - Szia, neked is.- Majd lefekvéshez készülődtem.

10 Fejezet

Reggel korán keltem mivel ma Hétfő és suli.Felvettem a szakadt farmerem(imádom,jó ötlet volt megvetetni)és egy piros pólót.Majd begöndörítettem a hajam és kisminkeltem magam, nem szeretem a túl sok sminket ezért csak egy kis púder és szempillaspirál mellett döntöttem.Lementem a konyhába ahol apu állt és itta a kávéját.
-Szia kincsem! Ugye tudod, hogy a héten te viszed Katrinet suliba?
-Szia apa! Igen....-Hú tényleg majdnem kiment a fejemből:)
-Katrine most öltözik csináltam nektek reggelit...én most megyek ma hosszú napom lesz...ja és te mész 4-re Katrineért a suliba...Szia kicsim.-És már ki is lépett az ajtón.
-Szia apa!-Katrine fáradtan jött le a lépcsőn és leült az asztalhoz, majd belekortyolt a kakaójába.Leültem mellé és elkezdtünk enni.Egy valamiben nagyon hasonlítunk a húgommal mind ketten reggel korán olyanok vagyunk mint a zombik:D:)
-Lissa...
-Igen?
-Ma te viszel suliba,?
-Igen.
-Nem lehetne...hogy ne menjek?
-Miért?
-Mert aludni akarok.
-Nem.
-Ajj már.-Ez nem jött be neki.:) Mondjuk én is szívesebben aludnék mint tanulnék a suliban...de akkor is muszáj.Miután végeztünk a reggelivel elindultunk. A kapuban David várt...és ő egy cseppet sem volt fáradt,...chhh...jó neki.Fekete farmert és zöld pólót meg egy fekete bőrdzsekit viselt.
-Sziasztok zombik!-köszöntött minket"kedvesen"
-Szia.-köszöntem Katrine csak megrándította a fejét...köszönni nem volt ereje.:D
-Oké. Miért vagytok ilyen fáradtak.?
-Én a tegnapi miatt semmit sem tudtam aludni...Katrine pedig.....Miért is?-Húgomra pillantottam mert tényleg nem tudom, hogy miért ennyire fáradt...oké alapból is fáradt szokott lenni ilyen korán ..de ennyire nem.
-Jól van...tegnap este titokban éjfélig TV-t néztem.-Vallotta be a kis bűnös
-És miért TV-ztél olyan későig?
-Hát mert a mackótestvérek ment és meg akartam nézni.
-Hát csöppség most akkor fáradtan mész suliba.
-Ó....nem baj majd délután alszok.
-És a leckét mikor írod meg?
-Ó.tényleg...a francba.
-Katrine. Ne beszélj csúnyán.-Szóltam rá húgomra.Oda értünk a sulihoz és gyors bevittem Katrinet.
-David végre. Tudunk beszélni.Tudom, hogy Jason vérvarkas.
-Mi? Honnan?
-Ő mondta el tegnap ezért is nem aludtam sokat.
-De Lissa figyelj én pont ettől akartalak megóvni. Hogy ne keveredj ebbe az egészbe.Azt sem szabadott volna megtudnod, hogy én vámpír vagyok.
-Jó nyugi nem mondom el senkinek.
-Nem csak ezért Lissa. Ez veszélyes. Ha bárki más megtudja megölhetnek téged.
-Nyugi egy embernek sem beszélek róla.
-Én nem az emberekre céloztam....
-Tessék?
-Tudom vannak más vámpírok és vérfarkasok is. És ne igazán szeretik kockáztatni, hogy kiderüljön a létezésünk az emberek előtt.
-David figyelj. Nem lesz semmi gond nem szólok róla senkinek.Megígérem...
-Ajj ezt akkor se kellett volna megtudnod.-David aggodalmasan nézett mindaddig míg a sulihoz nem értünk. A suli előtt Jason várt minket.
-Sziasztok!
-Szia-Köszöntem és megöleltem.David köszönés képp egyet biccentett.Majd bementünk a terembe és már kezdődött is az óra.Az órák a lehető legunalmasabbúl teltek.Rajzon még majdnem el is aludtam.:D A hatodik(utolsó) óra után Daviddel és Jasonnel kifele igyekeztünk a suliból.Majd elköszöntem Jasontől egy csókkal, és haza indultam Daviddel.Mikor a házhoz értünk elköszöntünk.Furcsa volt David nagyon nem tetszik neki, hogy tudom a titkukat. Bementem a házba és kajálás után tanultam, majd elmentem Katrineért a suliba. Amint hazaértünk felment a szobályába és tanult. Így én is folytattam a tanulást.Egy órával később lejött és azt mondta, hogy végzett a tanulással és, hogy megy aludni. Jó neki ő holnap nem ír dolgozatot.Tanulás közben nem találtam a nyelvtan jegyzeteimet.mindenhol megnéztem de sehol sem találtam.Úgy döntöttem elkérem Davidét. Leírtam egy cetlire a húgomnak, hogy átmentem Davidhez 5 percre, és az ágya mellé raktam a cetlit ha netán felébred tudja hol vagyok.David házának az ajtaja nyitva volt ami elég furcsa.
-David? Hol vagy? Hahó vámpírsrác.-szólítgattam majd egyszer csak nagy erővel nekicsapódtam a falnak és ahogy kinyitottam a szemem láttam, hogy egy lány(valószínűleg vámpír mivel látszottak a szemfogai)a falnak nyom és elég haragosan néz rám.Most mi lesz? Meg fog ölni?...

9 Fejezet

Amikor David hazament, azon gondolkodtam hogy Jasonnek mi baja volt.. Ezért megpróbáltam felhívni , de ki volt kapcsolva.. :( Szuper! 10 perccel később anyu jön be a szobámba.
-Szia kicsim!
-Szia.
-Hé minden rendben van? - Kérdezte anyu kedvesen és lágy mosollyal az arcán.
-Nem anyu! Semmi sincs rendben.- Válaszoltam szomorúan.
-Miért Lissa. Mi a baj?
-Anya! Van két fiú, az egyik David ő a legjobb haverom, a másik Jason.. és hát ő vele nem tudom hogy vagyok most.
-Figyelj kincsem, nekem is voltak ilyen dolgaim, és én is csúsztam már bele ilyen helyzetbe.. Ilyenkor a szívedre kell hallgatnod, hogy mi ami szabad és mi nem! A többi már csak rajtad múlik. - Majd anyu átölelt és nyomott egy puszit az arcomra, igazából anyuval nagyon szeretek beszélgetni mert mindig jó tanácsokat ad!
-Jól van anya .Köszönöm!
-Szívesen! Fél óra múlva gyere le, mert vacsora!
-Oké.- Miután anyu kiment a szobámból, elkezdtem netezni hátha elterelem a gondolataim legalább egy picit.. De épp Jason hívott. Aminek részben örültem részben meg annyira nem mivel nem akarok most senkire se gondolni, de mivel nem vagyok bunkó ezért felvettem.
                                          -Szia Lissa. Bocs hogy nem vettem fel az előbb
                                          - Szia. Mi van veled? Miért viselkedtél velem úgy?
                                          -Semmiért. Ne haragudj, de ezt nem tudhatod meg
                                          -De Jason.. Olyan furcsák vagytok Daviddel együtt. Mi baj van?
                                          - Semmi Lissa, de nem azért hívtalak fel, hogy kérdezősködj.
                                          - Bocs, de tudni akarom mivan a barátommal.
                                          - A barátoddal? Szóval mi most együtt járunk.?
                                          - Igen, ha te is akarod
                                          - Persze.
                                          - Jól van, na mennem kell vacsizni, majd még beszélünk, Szia
                                          -Oké. Szia. - Mikor letettem a telefont lementem a konyhába vacsorázni.
-Kicsim mi történik veled mostanság? -Kérdezte apu megdöbbenve.
-Semmi apa. Mi történne? Jól vagyok.
-Lissa ugye kicsit babázol velem a vacsi után?-Kérdezte Katrine.
-Hát én..... - Nem tudtam befejezni a mondatot mert anya közbe szólt.
-Nem lehet, Katrine holnap te szülinapra mész, és délelőtt még meg kell vennünk az ajándékokat.
-Jaaj tényleg. - A vacsora közben alig ettem valamit, egyszerűen nem kívántam, mert nem tudom miért de a két fiú járt az eszembe..
-Anyu,apu nem kérem, inkább felmegyek a szobámba.
-De Lissa... - Szólni akart apu de én már felfutottam. Egész éjjel semmit nem tudtam aludni..Alig vártam hogy vasárnap reggel legyen.Mikor már olyan 7 óra fele volt elmentem letusolni majd felöltöztem, és lementem a konyhába inni egy pohár narancslevet , anyu is éppen lent volt ő itta a kávéját.
-Jó reggelt kicsim!
-Neked is anyu.Apu még nem kelt fel?
-Nem még nem! Alszik, de hamarosan Katrinet fel kell keltenem mert be kell mennünk a városba.
-Értem.
-Figyelj Lissa, jutottál valamire?
-Jaj anyu ez olyan nehéz. Nem tudom.
-Beszélj személyesen Jasonnal, az majd segít. - Annyira örülök hogy anyu ilyen megértő velem, ha apun múlna akkor még 50-es éveimben is egyedülálló lennék :D
-Igen anyu, fel is hívom - Majd rohantam a szobámba felhívni Jasont. Remélem nem lesz gond hogy ilyen korán zavarom.
                                                                    -Szia Jason. Nem keltettelek fel?
                                                                    - Szia Lissa, de!
                                                                    - Upsz! Bocsi!
                                                                    -Semmi, mi az?
                                                                    -Tudnánk valamikor találkozni?
                                                                    -2 órakor?
                                                                    -Tökéletes, a parkban leszek
                                                                    -Oké. Szia - Jason ki is nyomta a telefont, szegény olyan fáradt hangja volt.. na mindegy a lényeg hogy most kifaggatom hogy mi van vele! Majd megint lementem a konyhába és már Katrine is kint ült és látszott rajta hogy mindjárt visszaalszik :D
-Lissa, miközben mi elmegyünk a városba megvenni az ajándékot, te nem mennél el a közeli boltba bevásárolni? Felírom miket kell venned.
-Jó anyu. - Anyu felírta mik kellenek.. Gondoltam majd olyan 9 körül elmegyek mert a boltok vasárnap csak délig vannak. Közbe apu is lejött kómás fejjel :)
-Jó reggelt. -Mondta majd ásított :D
-Neked is szivem. - Anyu szólt apunak.Katrine meg az asztalra borulva aludt.
-Na gyere kicsim, felmegyünk felöltözni mert sietni kell. - Noszogatta Katrinet anyu fel az emeletre.
-Apu.. Kérdezhetek valamit?
-Mondjad.
-Hát tudod anyu elküldött a boltba, és mellette van egy jó kis ruha bolt, és kinéztem egy szakadt farmernacit.. Na szóval esetleg azt nem kaphatnám meg?? - Boci szemekkel néztem apura,mert ez mindig bevállik.:D
-Persze hogy megkapod, de cserébe te viszed Katrinet a suliba a jövő héten.
-Rendben!- Apu odaadta a pénzt , és felköszöntem anyuéknak hogy elmegyek a boltba.. olyan fél 9 körül lehetett... Majd amilyen gyorsan tudtam futottam a ruhás boltba a naciért.. Utolsó darab volt, tök szupi hogy meghagyták nekem :D a ruha bolt után mentem a másik boltba, és nagyban nézem mit kell vennem, egyszer csak odatoppan elém valaki.
-Szia Lissa. - Adam volt az.
-Szia Adam. Téged is lehet látni? - Viccelődtem vele
-Hát látod.Mivan közted és Jason között?
-Elvileg együtt járunk.
-Oké, csak VIGYÁZZ! - Nem tudom hogy a "vigyázz" szót miért emelte ki Adam, de mindegy mindenki tudja hogy ő ilyen bolondos, szóval nem tekintettem fontosnak..
-Na bocs Adam de megvettem mindent ami kell, és most hazamegyek, majd hétfőn a suliba. Szia
-Oké Lissa, mondom VIGYÁZZ. Szia - Mikor hazaértem senki nem volt otthon, anyuék a városba na de hol van apu.. na de nem is lényeges, kipakoltam a cuccokat, és felmentem átcserélni a farmerom erre a szakattra.. Nagyon jól néz ki. Szóval ez a nadrág volt rajtam meg felvettem egy rózsaszín alapon fekete felirattal egy Nike hosszú ujjú felsőt.Annyira nem volt hideg, de meleg se. Anyuék pont ebédre értek haza. És Katrine futott fel a szobámba hogy új babát kapott. Szuper..:) Majd anyu szólt le hogy menjünk ebédezni.
-Anyu, hol van apu?
-Mintha azt mondta volna hogy valami nagyon fontos ügy miatt be kellett mennie az irodába.
-De hát vasárnap van.
-Igen, de ez most extra sürgős.
-Anyu éhes vagyok- Kiáltott Katrine anyunak.Kimerte az ebédet, én meg közbe már vártam a 2 órát, de a biztonság kedvéért Jasonnak küldtem egy üzit nehogy elfelejtse.Ebéd után felmentem a szobámba. Hamar elment az idő, és indultam a parkba.Mikor odaértem Jason már ott ült a padon.
-Szia. - Köszöntem neki, majd megcsókoltam.
-Szia. Mi volt ilyen fontos hogy reggel 7-kor felhívtál?
-A tegnapról szeretnék beszélni veled. Mivel együtt járunk tudnom kéne hogy mi van!
-De Lissa, nincs semmi.
-Úgysem veszem be Jason, és egy kapcsolat az őszinteségen alapszik.Szóval ki vele.
-Rendben, igazad van! Ugye azt már tudod hogy David vámpír.?
-Mi?? Ezt te honnan tudod?
-Vérfarkas vagyok, és kiszagolom a vámpírokat. -Hogy mi? Ő meg várfarkas, megáll az eszem!
-Mi vagy? Ugye most szivatsz.?
-Nem, tegnap azért kiabáltam rád mert telihold volt, és átváltoztam.
-És David tudja a te titkod?
-Igen! Meg én is az övét. - Annyira megvoltam lepődve hogy teljesen lefagytam.

-Lissa? Jól vagy?
-Persze, de ez annyira különös.!
-Senkinek Lissa, hallod senkinek nem szabad erről szólnod.
-Rendben. És Adam? Ő tudja? Vagy ő is vérfarkas?
-Nem ő nem! Viszont ő is tudja.Mivel ott volt mikor ez az egész megtörtént, de kérlek ne akard tudni hogy volt.
-Jó, nem akarom!
-Ugye ez most nem változtat a kettőnk kapcsolatán.? - Kérdezte Jason meglepődött arccal.
-Nem, dehogyis!
-Akkor jó. - Átölelt Jason majd a fülembe súgta hogy "Szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni". Én nem mondtam erre semmit, hanem megcsókoltam. Órákig beszélgettünk, majd hazakísért, és így szólt.
-Holnap együtt megyünk suliba?
-Figyelj minden reggel Daviddel megyek,meg ezen a héten el kell vinnem Katrinet a suliba.Ugye nem baj? David a legjobb barátom.
-Persze, nem! Szia.
-Köszi, szia - Hazaértem és rohantam a szobámba még vacsorára se mentem le, mert annyira furcsa ami mostanában velem történik.. Nagynehezen elaludtam de semmi más nem járt az eszembe csak Jason és David.